Félmilliárd forintért vett földeket egy titokzatos vevő Cegléd környékén

Gyanúsan olcsón vett meg közel 600 hektárnyi földet egy titokzatos magánszemély Cegléd környékén. Az eredményes licitáló félmilliárd forintért, a tavalyi értékesítési ár feléért jutott a föld területekhez.

dpmg

A keddi árverésen körülbelül 632 hektárnyi, a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. által bérelt földre lehetett licitálni, kb. 537 millió forint kikiáltási áron. A Cifrakert gazdálkodóegység által használt összesen 544,5 hektárra egy magánszemély, Kaposvári Zsoltné licitált eredményesen – írja a Magyar Nemzet szerdai számában. Az eredményes licitálónak 471,5 millió forintot kell majd fizetnie ezekért a földekért, ami azt jelenti, hogy hektáronként kevesebbet mint egy millió forintot, pedig még tavaly 1,8–2 millió forint volt az értékesítési ár. Az, hogy ki áll az árverés mögött, csak akkor derül ki, amikor hivatalosan is közzéteszik.
A lap szerint a szóba forgó parcellákat gyanúsan alacsony áron írták ki licitre. Cikkükben felidézik, hogy a tavalyi kiírásokban a DPMG által használt földrészletek esetében 55 500 forint körüli aranykoronánkénti árak szerepeltek, és mivel licit jellemzően nem volt, a területek ezen az áron keltek el. Az idei kiírások is ilyen árakat tartalmaztak, 2016. március 1-jén például ugyanazokból a táblákból adtak el, ugyanennyiért. Keddre azonban a korábbi, már említett aranykoronánkénti 55 ezer forint körüli kikiáltási árhoz képest fél áron hirdettek meg több földet.
(HVG)
Bal-Rad komm: A DPMG Zrt. “az idők kezdete óta” a döbrögista horda aranytojást tojó tyúkja. Környékbeli potentátok keltetőüzeme és abrakolóhelye. De a bandaközpont is szépen lakomázhatott/lakomázhat a birtokból.
A cifrakerti új birtokosnak pedig-vélhetően-SEMMI KÖZE a döbrögista hordához! Tán csak egy egyszerű kozmetikus. Volt. Mostmár meglehet “aranykalászos” gazdálkodó! Majd beköltözik a kastélyba. Kicsit később. Ha már azt is megvásárolta! MERT AZ IS VAN ÁM OTT! Igen mutatós.
Kategória: Pest | Szóljon hozzá most!

Az ügyvéd, mint maffia főnök… – Vagyonelkobzást, fegyházat neki!

Vagyonelkobzást, fegyházat, – a bűnözővé lett ügyvédnek!

SzRTI: Igen, itt az ideje a hogy végre igazságszolgáltatássá váljon, a jogszolgáltatás…

MTI: Vádat emeltek egy ügyvéd által vezetett bűnbanda tagjai ellen

Vádat emelt egy nyíregyházi ügyvéd által vezetett, negyventagú bűnszervezet ellen a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vezetője kedden az MTI-vel.

Zsíros Zsolt főügyész közleményében azt írta, a vádirat lényege szerint a büntetőügyekben jártas helyi ügyvéd pár évvel korábban határozta el, hogy meggazdagodása érdekében létrehoz egy prostitúcióval, illegális cigarettaforgalmazással, valamint gazdasági társaságok színlelt értékesítésével és vagyonuk eltüntetésével foglalkozó bűnszervezetet.

Az ügyvéd a magyar cégtulajdonosoktól esetenként félmillió forintot kért azért, hogy a cégüket olyan ukrán embereknek játssza át, akik nem akarják működtetni, ténylegesen nem fizetnek érte, sőt ők kapnak pár ezer forintot a szükséges okiratok aláírásáért. Olyan is előfordult, hogy az ügyvéd megtévesztette a magyarul nem értő ukránokat, akik azt hitték, hogy magyarországi munkavállalással kapcsolatos iratokat írnak alá – ismertette a főügyész.

Elmondta, az ügyvéd egyik társának az volt a feladata, hogy felkutassa az eladni szándékozott cégeket és az új ukrán tulajdonosokat, míg másik társa a lakásán biztosított székhelyet az így külföldi tulajdonba került társaságoknak. Ezzel a módszerrel 49 magyar cég került ukrán tulajdonosok nevére.

A cégek közül hatnak jelentős – esetenként több tízmillió forintos – vagyona volt, ezt azonban a korábbi magyar tulajdonosok az ügyvéd és társai segítségével maguknak tartották meg. Ezekből az összegekből főként az adótartozásokat kellett volna kifizetni.

A negyvenezer oldalnyi nyomozati irat feldolgozása után a bűnszervezetben elkövetett csődbűncselekménnyel és közokirat-hamisítással vádolt, előzetes letartóztatásban lévő ügyvéddel és két társával szemben fegyházbüntetés kiszabására, foglalkozástól eltiltásra és vagyonelkobzásra, a többi harminchét vádlott – a cégek magyar eladói és ukrán vevői – esetében ennél enyhébb büntetésre tett indítványt az ügyész a bíróságnak – közölte Zsíros Zsolt.

MTI – SzRTI
Kategória: Szabolcs-Szatmár-Bereg | Szóljon hozzá most!

„- Börtönbe fog jutni. – Dehogyis” – egy kicsit sem fél Mészáros embere

Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester több mint 47 millió forintért újabb földeket vásárolt hétfőn az általa vezetett falu környékén. A milliárdos polgármestert Vörös József ügyvéd képviselte, aki a Puskás Akadémia elnökségi tagja, és évek óta kapcsolatban áll több Fidesz-közeli vezetővel.
Dolga végeztével felfedte magát kérdésünkre Vörös József: ő Mészáros Lőrinc képviseletében licitált a keddi földárverésen. Az ügyvédnek tehát a miniszterelnök gyerekkori jó barátja, a felcsúti polgármester adott felhatalmazást a hatvanpusztai Orbán-birtok szomszédságában fekvő, eladásra kínált föld licitjére, és úgy reméli, hogy újabb megbízásokat is kap majd a gázszerelőből lett milliárdostól.

vör

Miután más meg sem próbálkozott licitálni, Felcsút első embere két újabb földterületet csatolhat jelentős birtokegyütteséhez, az egyik 44,4 millió forintjába, a másik hárommillióba kóstált.
Jól mutatja, mennyire borítékolható volt a kormányfő környezetének vagyonszerzése az Orbán Viktor apjának tulajdonában álló, ám Mészáros által jelenleg bérbe vett hatvanpusztai birtok szomszédságában, hogy az Együtt képviselői tüntetést szerveztek a földárverés elé. „Mibű gazdagodott meg ennyire az Orbán-klán?” feliratú transzparenseket feszítettek a politikusok és aktivisták kocsijuk oldalára a Fejér megyei licitálás helyszíne előtt.
„Abban bízunk, hogy ma meglátjuk, ki az az újabb stróman, akivel Orbán Viktor a magánvagyonát gyarapítani fogja” – mondta Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke, aki Juhász Péter alelnökkel közösen beült az Orbán-birtokkal szomszédos 36 hektáros földterület árverésére. Gőgös Zoltán, az MSZP földügyekkel foglalkozó szakpolitikusa is csatlakozott hozzájuk. Ő az árverés kezdete előtt még biztosra vette, hogy senki nem fog licitálni az Orbán-birtokkal határos földterületre. „Majd megoldják máshogy” – utalt a több tucat újságíró jelenlétére. Nem lett igaza.

elm

Egy licitáló regisztrált a két Alcsútdoboz környéki földterületre. Az első sorban helyet foglaló ügyvéd ellenfél nélkül, percek alatt vitt el egy 36 hektáros és egy 6 hektáros földsávot.
Vörös József nem először járt Fejér megyei földárveréseken. Ő volt az, aki ősszel szinte az összes, Mészáros Lőrinc által vezetett Búzakalász 66 Kft. által bérelt földet is megvásárolta a polgármester számára. Akkor is többnyire ellenfél nélkül, kikiáltási áron nyert Mészáros, aki családjával együtt december végére 1391 hektár területhez jutott összesen csaknem 2 milliárd forint értékben.
Az akkor árverésre bocsátott földek között volt olyan is, amely határos a hatvanpusztai Orbán-birtokkal. Akárcsak a most elárverezett egyik földsáv.
Az eredményes licit után az „érdeklődők” soraiból, ahol a politikusok és az aktivisták foglaltak helyet, többen a „tolvaj” és a „stróman” szavakkal illették az ügyvédet.
Az Orbán-családhoz köthető hatvanpusztai birtokot a miniszterelnök édesapja vásárolta hitelre és Mészáros Lőrinc pont annyiért bérli tőle – állítása szerint gépei tárolására –, amennyit a miniszterelnök apjának évente részletként fizetnie kell. Az Együtt valószínűsíti, hogy a két kúriából és három gazdasági épületből álló birtokon élhet életvitelszerűen Orbán Viktor is.
Vörös József neve nem ismeretlen Felcsúton. A Puskás Akadémia öregfiúk csapatának vezetője és jogi képviselő volt, majd 2012-ben elnökségi taggá lépett elő. Felcsút korábbi polgármesterét váltotta az akadémia elnökségi székben, mert az – ahogy az akadémia honlapja fogalmaz – „több alkalommal is a felcsúti sport illetve a Puskás Akadémia érdekei ellen fordult”. Az ügyvéd újságírók és politikusok gyűrűjében, sietve távozott a földárverés helyszínéről. Búcsúzóul az Együtt egyik képviselője közölte vele, hogy börtönbe fog jutni, mire ő halkan azt válaszolta: dehogyis.
(NOL)
Bal-Rad komm: Miután Vörös ügyvéd úr konstatálta, hogy az Együtt egyik képviselője fenyegette meg “…hogy börtönbe fog jutni, mire ő halkan azt válaszolta: dehogyis…” – És akár azt is hozzátehette volna, hogy LEGFELJEBB VELETEK!
-Addig, amíg tolvajok fenyegetnek maffiózókat-SENKIT NEM FENYEGET BÖRTÖN!
Földrajzilag távoli hasonlat, de érdemes megemlíteni: Brazilia kormánya most bukik bele éppen a korrupcióba! Pedig ott (elsősorban is) CSAK AZ OLIMPIA ELKORRUMPÁLÁSA MIATT VAN A BALHÉ! Egy teljes ország-Magyarország-elsikkasztása miatt NÁLUNK ilyen veszély, hogy megbukjon egy qrmány!-kizárt. MOST MÉG KIZÁRT!
Addig, amíg az ellenmaffiák acsarkodnak nyálcsorogva az orruk elől elhappolt zsákmányt siratva az éppen aktuális rablóbandára, a döbrögista horda magabiztossága, veszélyérzet nélküli gátlástalansága teljességgel érthető. (A veszett állatból is kimúlik a félelemérzet!)
Vörös ügyvéd úr sem lett volna olyan magabiztos tegnap, ha CSAK EZER EGYSZERŰ MAGYAR sorakozik fel kint az épület előtt néma csendben!
Vörös ügyvéd úr és a magyar politikai maffiózók számára aggodalomra semmi ok, amíg az ellenmaffiák kaffognak rájuk.
De ha majd ezer egyszerű magyar úgy dönt, hogy ebből aztán elég!-na akkor fog elillanni MINDEN POLITIKAI MAFFIABANDA magabiztossága!
MERT BÖRTÖNVESZÉLY CSAK AKKOR FENYEGETI ŐKET!
Kategória: Fejér | Szóljon hozzá most!

Nem vicc volt a “felcsúti Disneyland”: kalandparkot nyitott Mészáros Lőrinc

Kisvasút, stadion, halastó, sportcsarnok – aki szerint a disneylandezés eddig csak a ballib újságírók hangulatkeltése volt, megnyugodhat: tényleg van már kalandparkja is Mészáros Lőrinc Váli-völgyének.

Az Alcsútdobozi Kalandpark tegnap nyílt meg az Alcsúti Arborétum közvetlen szomszédságában, a természetvédelmi területnek és madárvédelmi rezervátumnak számító Csaplári-erdőben, a Váli-medence legnagyobb erdejében, ahol Magyarország legidősebb, 180 éves libanoni cédrusa is található.

kp

A fák között kialakított ügyességi pályát Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos cége, a Mészáros és Mészáros Kft. tervezte és üzemelteti. Az Alcsútdobozi Hírek tavaly decemberben azt írta: a “magánvállalkozói beruházásban” épülő kalandpark nyárra fog elkészülni, ehhez képest már a húsvéti hosszú hétvégén a fákon csünghetnek a helyiek. A park máskor szombaton, vasárnap és ünnepnapokon látogatható, egy felnőtt jegy ára 3000 forint.
A felcsúti polgármester egyébként otthonosan mozog az állami tulajdonú, műemléki és természetvédelmi védettséget élvező Alcsúti Arborétum környékén: cégei révén gyakran nyer akár százmilliós közbeszerzéseket is a park munkálataira, de itt található a Puskás Sport Hotel is, amelynek tulajdonosa az – Orbán Viktor által alapított és Mészáros által elnökölt – Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány.
(propeller)
Bal-Rad komm: “…Az Alcsútdobozi Kalandpark tegnap nyílt meg az Alcsúti Arborétum közvetlen szomszédságában, a természetvédelmi területnek és madárvédelmi rezervátumnak számító Csaplári-erdőben, a Váli-medence legnagyobb erdejében, ahol Magyarország legidősebb, 180 éves libanoni cédrusa is található….”
-Talán még ezt az alcsútobozi “kalandozást” rá lehetne hagyni!
Többről van itt szó! Egész Magyarország egy Döbrögi Kalandparkká “nemesült”! Amiben csak úgy szédeleg a bohócok által gardírozott sok magyar.
Kategória: Fejér | Szóljon hozzá most!

MÁR EGYMÁSNAK MENNEK AZ EMBEREK AZ ÚJRAOSZTOTT HORTOBÁGY MIATT

Fojtogatás, fenyegetés a Hortobágyon. Jön a legeltetési szezon, de a földpályázat-vesztesek több ezer birkájának nincs hol ennie, míg a nyertesek egy része nem is nyúl a területéhez. Ahol a fideszes politikus udvarára akarják behajtani az állatokat, ahol a gyakornok több pontot kap a szakmai tapasztalatra, mint a mester, és ahol az avas szalonna lenyomja a müzlit.

Állunk az egykori tsz épületei között, a hodályban félezer juh. Nem jöhetnek ki. Illetve jöhetnének, ha lenne hova, de a tavaly lejárt földbérleti pályázatok a legtöbb mezőpeterdi gazdánál egy talpalatnyi területet sem hagytak. A Bihari-síkon járunk, csupa 3-4 aranykoronás, gyengébb földön, ami szinte csak legeltetésre jó.
Ezek a földek közlegelők voltak már Horthy idejében, a téeszesítés során is a lakosságot szolgálták ki, most „állami tulajdonú birtoktestek”, amelyeket a Hortobágyi Nemzeti Park ad bérbe. Tíz évre lehet a földeket bérelni, de a tavalyi pályázatokon – a helybeliek legnagyobb meglepetésére – szinte minden legelőnek új gazdája lett, a nagyobb juh- és szarvasmarhatartóknak semmi nem maradt.

nná

Ez a kuvasz nem a Nárcisz! A hodály se Felcsúff-közeli
NYERTES ÉS VESZTES
Buj Gyula 1973 óta foglalkozik birkákkal. A tsz-ben kezdte alkalmazottként, néhány állattal, a rendszerváltás után már bérelt földekre hajtotta az időközben több százasra duzzadt állományt. Egészen tavalyig 52 hektárnyi legelő jutott a kérődzésre, de hiába pályázott 80 hektárra, végül semmit sem nyert, mindössze 13 saját hektárja van, az pedig 30-40 birkánál többet nem tud ellátni. Most itt a tél vége, a takarmány elfogyott, április elsejétől hajtani kéne az állatokat a rétekre, de nincs hova.
„Hétvégén kiengedtem a birkákat a hodályból, az új tulajdonos pedig rendőrt hívott rám. A közeg felszólított, hogy tereljem vissza az állatokat, azt mondta, legközelebb megbüntet” – meséli a gazda, mikor egy rozzant, öreg autó fékez mellettünk porfelhőt kavarva. A munkásnadrágos sofőr nem köszön, csak közli, hogy mi épp olyan jogosulatlanul állunk juhhodály előtt, mint Buj Gyula, akinek félezer birkája békésen rohangál a hodályban. Nem mozdulunk, mire rendőrrel fenyeget, de a hatóság helyett egy terepjáró érkezik, amiből egy fiatalember száll ki. Ő köszön és be is mutatkozik: Kiss Albertnek hívják, 25 éves és ő nyerte el a többi közt Buj Gyula korábbi legelőit.
„Összesen 80 hektár földet tudok most bérelni. 250-260 birkám van” – mondja a fiatal gazda. Nem kertel, szerinte is vannak páran, akik valódi állatállomány nélkül nyertek a földpályázaton. Az aranykalászos gazda tanfolyamot végzett, 250-260 birkás Kiss Albert még azt is hozzáteszi, hogy ő öt éve tart állatot, ő is megoldotta, amikor nem volt saját legelője, most oldják meg azok, akiktől elkerült a föld.
Mikor a véleményét kérdezzük, hogy szerinte mi lesz a több száz juhot tartó, legelő nélkül maradt idős gazdákkal, csak ennyit mond: “Mindenki nem nyerhet. Bele kell törődni és nem kell birkatartással foglalkozni.”
Ennél a mondatnál azért összeszűkült az évtizedek óta a földeken legeltető öreg gazdák szeme.

ka

Szabó László, aki 110 birkájával társult egy pályázatba, sikertelenül, gazemberségről beszél a „földmutyi” kapcsán. Most hatvanévesen nézhet munka után, kell a pénz, segíteni az unokát. „Nem hagyom éhenveszni az állataimat, kihajtom őket. Ha megbüntetnek, hát megbüntetnek. Börtönbe csak nem kerülök, hogy etetem a juhaimat” – mondja elszántan a gazda. Ő még a szerencsésebbek közé tartozik, az egyik friss földtulajdonos megengedte, hogy a földjére hajthassa a birkáit, más amúgy sem legelne ott.

mac

AVAS SZALONNA ÉS MÜZLI
A takarmány elfogyott, a birka éhen nem dögölhet – indokolta Mavranyi Zsigmond egy portával arrébb, hogy miért hajtja más földjére a jószágot. 52 hektárra pályázott, nem nyert egyet sem. 300 birkája, 150 fiatal báránya és 30 kecskéje van. Legelője viszont nincs. Mellette van egy, immár osztatlan közös tulajdonban. Bár a tulajdonosok egy része megengedte, hogy odahajtsa az állatokat, amíg nem rendeződik a helyzete, volt egy, akinek ez nem tetszett. Az ingerült tulaj odahajtott a terepjárójával, elütött egy birkát, őt csak kicsit meglökte az autóval – mesélte Mavranyi. A szóváltás tettlegességig fajult: “Meg akart ütni. De az avas szalonna győzött, a müzli gyenge”– foglalta össze a küzdelmet. „A végén már ő rimánkodott, hogy engedjem el. Lenyomtam és fojtogattam kicsit, hogy térjen észhez.”
Bár a földpályázat is eléggé felborzolja a kedélyeket, de ez a vita máshonnan indult: a napraforgósból, még régen. Miszerint Mavranyi mangalicája, szarvas vagy vaddisznó pusztított-e más földjén.
Mavranyi ma már nem ugyanarra a földre hajtotta az állatait, hanem a természetvédelmi területre, az állami földre. Azt állítólag olyan ember nyerte, akinek nincs is állata. Az a tulaj még nem szólt érte, de lehet, hogy nem is tud róla. Mavranyi azon a területen legeltetett több mint 15 éve. „Régen nem volt földtámogatás, csak fizettük a több százezres bérleti díjat” – mondta.
Régen a helyiek elmondása szerint nem volt ekkora tolongás a földért. Azóta népszerű a föld, hogy egy nagyobb területre évi 8-9 milliós támogatást is össze lehet szedni. A történetbe már a helyi fideszes politikus, Vitányi István is beszállt. Mavranyi azt mondja, neki a képviselő azt ígérte, egyeztet a nyertes gazdával, hadd legeltessen ott. Már egy éve rimánkodott neki, hogy csináljon valamit. Eddig a képviselő – Mavranyi elmondása szerint – azzal hárított, hogy nem kompetens. Most választ ígért. Legkésőbb mára.
„Múltkor azt mondtam, ha a kihajtásra nem lesz legelő, úgy készüljön, hogy levesszük a nagykaput a sarkáról, és az egész birkanyájat behajtom az udvarára” – vázolta, mi várhat a fideszes képviselő berettyóújfalui házára.
A más földjén legeltetés csak részleges megoldás. A föld karban van tartva, a birka nem hal éhen, de a földre járó támogatás nélkül, csak az állatok után járó pénz csak az ő fenntartásukra elég. „A földtámogatás a haszon”. Pontosan egyébként nem lehet megállapítani, mire elég a pénz: volt olyan gazda, aki arra panaszkodott, az állatjóléti támogatással is veszteséges. Bár ide tartozik, olyanokkal is beszéltünk, aki 1-2 embert foglalkoztat, így nyilván az ő bérüket is fedezni kell.
„Ezt csináljuk évek óta, a szülők és nagyszülők is mezőgazdaságból éltek. Hova álljunk át?”– teszi fel a kérdést Mavranyi Zsigmond. Ők is családi vállalkozásban tartják az állatot, a fiával ketten. „Nem vagyunk mi mamutgazdák. Itt vagyunk lent a bányászbéka… alatt. Épphogy megél ebből a család.
VÉGE A TEHENÉSZETNEK
Év végéig van tartalék – mondja Jéger Rudolf, a Rákóczi Gazdaszövetkezet vezetője, a település agrárbizottságának elnöke. Egy 160 tehénből álló tehenészetben vagyunk, ahol húsz ember dolgozik. Jéger Rudolf 3 diplomával és 50 éves tapasztalattal nem nyert a pályázaton, szakmai tapasztalatára kevesebb pontszámot kapott, mint az, akinek ő igazolta a gyakorlatát.
Alig maradt földjük legeltetésre. Ha a szövetkezetben elfogy a takarmány és a pénz, el kell adni az állatok jelentős részét. 30-40 tehén és legfeljebb 6 ember maradhat. Többen a nyugdíj előtt állnak vagy 45 évnél idősebbek. Nem tudni, mihez kezdenek, ha munkanélkülivé válnak. Illetve egy válasz van: mennek közmunkára, 167 ezer helyett 45 ezerért.
BIRKA BECSÜLETSZÓRA
„A valós állattartóknak kellett volna földet adni, olyannak, aki korábban is állattartással foglalkozott. A korábbi tartóktól a pályázaton elvárták az állatállományt, az újaknak elég volt, ha csak megígérték azt” – panaszolta egy vesztes gazda, aki nem akart névvel nyilatkozni.
Akad olyan is, aki több száz birkáját nem tudja hol legeltetni. Pár nap múlva ki kell hajtani az állatokat, fogalma sincs, mi lesz.
„Gyújtsam rá az állatokra a hodályt?” – kérdezi elkeseredetten, de ő is tudja, hogy ez nem megoldás. Már tavaly is illegálisan legeltetett, de nem mert rászólni senki. Többektől hallottuk: kiút lehet, ha a nyertes megengedi, hogy a földjén legeltessenek. Ingyen, más esetben pénzért.
„A pályázatoknál a közösség véleményét nem vették figyelembe, ez a baj” – mondja a tehenészet vezetője. Jéger Rudolf szerint régebben működött, hogy megbeszélték egymással, ki hol legeltet. Mindenkinek jutott terület A mostani pályázattal bejöttek új szereplők, olyanok is, akik nem is itt élnek. Egy gazda szerint a földek 75 százalékát nem is váncsodiak nyerték. Nagyjából 60 család és 200 munkahely került veszélybe.
MINDENKI MÁST SZÁMOL
Arról, hogy hány állatot érint a földpályázat, elindult egy számháború a gazdák és a Földművelésügyi Minisztérium között. Rezes Gábor agrármérnök, a károsult gazdák képviselőjének korábbi nyilatkozatára reagálva a tárca azt írta, a „híresztelésekkel ellentétben Hajdú-Bihar- és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nagyjából 30 ezer birka van. Aki tehát 40 ezer hortobágyi birka legelőhiány miatti pusztulásáról beszél, az valótlanságot állít. Ahogy az sem igaz, hogy ezzel együtt 5000 szarvasmarha elpusztulhat, mikor e téren korlátlan kereslet jellemzi a piacot.”
Rezes Gábor szerint viszont a minisztérium tudja rosszul – a megyében tavaly év végén 193 ezer anyajuh volt, országosan nagyjából 800 ezer.
Azt a Fehérkereszt Állatvédő Liga is figyeli, mi lesz az állatokkal. Szilágyi István, a liga munkatársa a helyszínen is járt, de azt ő is csak a gazdák elmondásából tudja, hány birkáról, illetve szarvasmarháról lehet szó. A gazdák elmondásából Szilágyi is hallott arról, olyanok is nyertek földet, akiknek nem volt állatuk, adott esetben egy csordát (nyájat) több helyre is beírtak. Hiába az állatnyilvántartás, akkor lehetne pontosan látni, ha a hatóság kihajtáskor egyszerre ellenőrizne mindenhol. Ő egyébként azt javasolta a helyieknek, hozzanak létre egy egyesületet, hátha elérnek valami eredményt. Sokaknak birtokháborítást kell elkövetni ahhoz, hogy legeltetni tudjanak, ebből probléma lesz – mondja Szilágyi. Van, aki csak lajtos kocsiból tudja majd itatni a birkáit.
Noha törvény írja elő, hogy az állatoknak hűsöltető helyet kell biztosítani, sok állat esetében ezt sem lehet betartani – például mert nincs erdős rész a környéken vagy nem épült korábban erre alkalmas fedett terület. Most már elvileg nem épülhet semmi, miután védett, Natura 2000-es területről van szó.
Szilágyi azt ígéri, probléma esetén bejelentést tesznek az állatvédelmi hatóságnál. Abban bízik, emiatt nem az amúgy is vesztes gazdákat fogják tovább büntetni, hanem kitalálnak valami megoldást. Velük ugyanis a liga nem akar még jobban kiszúrni. De az is előfordulhat, hogy a nyertes jelenti fel a vesztes gazdát a hatóságnál, hogy „kicsinálja”, majd áron alul megvegye az állatait. Szilágyi attól tart, sok állatot elkótyavetyélhetnek az áldatlan állapotok miatt.
Egy birka egyébként a téli időszakban naponta 1,5-2 kiló szénafélét, takarmányszalmát és 35-40 deka abrakot ropogtat el. Nagy legelő kell, hogy nyáron is jól lakjanak.
Van párbeszéd a vesztes és a nyertes gazdák között? – kérdeztük végül Rezes Gábort.
“Van. Anyázás.”
A KEHI-NEK GYANÚS, AZ AGRÁRTÁRCÁNAK NEM
A Hortobágyi Nemzeti Parkban legalább 14 földbérleti szerződést fel kell bontani – mondta március elején Nagy István államtitkár a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata után. Az államtitkár azt emelte ki, a pályázatok 80 százalékánál nem volt semmi probléma, büntetőfeljelentést nem tettek, polgári per sem indult, mivel „nem merült fel korrupció gyanúja”.
Az MSZP egészen mást olvasott ki a titkos jelentésből: az azt olvasó képviselők szerint a jelentésből arra lehet következtetni, hogy előre lezsírozták a végeredményt.
Bár a miniszterelnök korábban azt ígérte, a Kehi vizsgálat végéig nem kötnek szerződést a nyertesekkel, ez mégis megtörtént. Méghozzá a jelentéstervezet ismeretében engedélyezte ezt a minisztérium. Ezt maga az államtitkár ismerte el. Az nem derült ki, mikor köthettek szerződést, de a földpályázatokat vizsgáló Ángyán József volt államtitkár nemhivatalos jelentése szerint a 2014-es választások után történt ez. (A helyi gazdák beszámolója szerint sms-ben, e-mailben értesítették a nyerteseket, hogy menjenek be szerződést kötni.) Az idő a földtámogatás miatt sürgetett: május 15-ig lehetett igényelni azokat. Ángyán jelentése szerint egyébként Hortobágyon is az országos tendencia érvényesült: kevesen nyertek sokat.
A minisztérium nemrég a hortobágyi gazdákkal kapcsolatban azt írta, „ahol föld van, ott vita is van. Minden pályázati rendszernek vannak nyertesei és vesztesei, nem nyerhet minden igénylő, hiszen a magyar termőterületek mintegy tíz százaléka állami tulajdon.” Minden földterületre 3-4-szeres volt a túljelentkezés. A minisztériumhoz a korábbinál sokkal több gazda jutott földhöz.
A földpályázatok miatt hat per indult, a vesztesek a Hortobágyi Nemzeti Parkot és a nyerteseket is beperelték. Rezes Gábor is a bíróság előtt áll, őt rágalmazás miatt jelentette fel a Nemzeti Park vezetője, mert Rezes bűnszövetkezetben elkövetett csalást emlegetett a pályázatoknál.
(vs)
Kategória: Hajdú-Bihar | Szóljon hozzá most!

2,5 milliárdos lovardát épít a Várba Mészáros Lőrinc cége

Az Átlátszó blog azt írja, két kormányközeli cég 700 millióval az MNV becslése fölött csinálja meg a beruházást.

lova

A Hauszmann-terv keretében visszaépítik az 1899-ben épült, majd a második világháborúban lebontott királyi lovardát a budai Várban. Amint a fejlesztés elkészül, a Miniszterelnökség költözik.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kiírt egy közbeszerzési tendert a “Nemzeti Lovarda területén meglévő épületek átalakítására és bővítésére, továbbá új épületek építésének megvalósítására” tárgyú projekt kivitelezése és az ehhez szükséges kiviteli tervek elkészítése, tervezői művezetés elvégzése.”
A beruházást előzetesen 1,8 milliárd forintra becsülte az MNV, de végül 2,5 milliárd forintért fog építkezni a Várban a W-F Nemzeti Lovarda Konzorcium. A konzorcium két tagja a West Bau Hungária Kft. és a Fejér-B.Á.L. Zrt. A 2015 júniusában alapított Fejér-B.Á.L. Zrt. tulajdonosai Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, illetve családtagjai, Mészáros Ágnes és Mészáros Beatrix.
(atv)
Kategória: Budapest | Szóljon hozzá most!

Már csak az űrállomás hiányzik Felcsútról – Milliárdok ömlenek Orbán Patyomkin-falujába

A New York Times szerint az Orbán-rendszer szimbóluma a felcsúti Puskás-stadion, Felcsút pedig az „Orbán Rt.”, vagyis a kormány és a kormány közeli cégérdekek jól menő szövetségének központi eleme. Van itt minden, ami szem szájnak ingere, és ami bizonyosan feltétlenül szükséges egy 1800 fős település mindennapi életéhez: úgymint egy 3500 fő befogadására képes stadion, amely 3,8 milliárdból épült, egy új kazánház a focipályákhoz 3,1 milliárdból, egy új sportcsarnok 1,3 milliárdból, kisvasút 8 milliárdból, de ha minden igaz, lesz itt új bicikliút, sőt, még repülőtér is.

Már tényleg csak egy űrállomás hiányzik! Talán szerencsénk is van, hogy a miniszterelnökünk hobbija a foci, nem pedig az űrkutatás. Igaz, így is jól megjárják a magyar adófizetők: évek óta milliárdos nagyságrendben kapja a tao-pénzeket ((ami igenis közpénz) a felcsúti fociakadémia, s ez idén sem lesz másként a friss adatok alapján. Összesen már több mint 11 milliárd forintot kapott a felcsúti focicsapat.

fc

 

„Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig…”
Egymilliárd helyett majdnem nyolcmilliárdból jön az újabb, a Felcsút-környéki kisvasút. Egészen pontosan Etyek és Bicske között fog elindulni az újabb beruházás. A projektirányító bizottság egyhangúlag támogatta az etyeki kisvasút megépítésének egy olyan változatát, amely ugyan nem biztosítja a fővárosból a település gyors elérését, hiszen Bicskére vezet, viszont éppen ezért össze lehet kötni a már meglévő felcsúti kisvasúttal.
A Speciálterv által készített megvalósíthatósági tanulmány szerint a Felcsút-felé menő új, etyeki kisvasút évi 28,6 milliós veszteséget termel majd. De talán nem is ez a legnagyobb baj az új megalomán projekttel: az Etyekről Bicskére vezetendő, majd onnan a már meglévő felcsúti kisvasúttal is összekötni tervezett vasút Etyek külterületén, illetve szélén több magántelken is áthaladna. A helyiek már tiltakozásba is kezdtek, sőt, még levelet is írtak a miniszterelnöknek. A felháborodásuk teljesen érthető: van, akinek a házától néhány méterre robognának el a szerelvények, és van olyan is, akinek egyenesen az udvarában vezetnék a síneket.
A kormány azonban valószínűleg megtalálta már a „megoldást”: a Magyar Narancs információi szerint kiemelt beruházássá minősítik a kisvasút építését, ami azzal jár, hogy az állam kisajátíthatja azokat a magáningatlanokat, vagy azok egy részét, ahol a kisvasút áthalad. Ha már népszavazást sem lehet tartani ebben az országban, akkor legalább egy nemzeti helyett „etyeki” konzultációt lehetett volna tartani, hogy a helyiek kérnek-e a vezér legújabb tervéből.
Mi mindent kap még Felcsút?
Ha a stadion és a kisvasút nem lenne elég, más „nevezetességgel” is büszkélkedhet Orbán szeme fénye: többek között nem is olyan rég egy kézilabdameccsek lebonyolítására is alkalmas sportcsarnok megépítésesét hagyták jóvá a településen. A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) határozata értelmében a projekt 1,36 milliárd forint társasági adókedvezményből származó forrásból valósul meg. Az épületben lesz futópálya, több előadóterem és kiszolgáló helységek. Ezen kívül egy olyan bicikliutat is kap a térség, amely Bicskéről indul, majd a Felcsút-Alcsútdoboz-Vértesacsa-Lovasberény-Vereb-Pázmánd vonalon halad át. Ha mindez nem lenne elég, Felcsút már korábban megszerezte az engedélyeket egy repülőtér kialakításához.

fcs

Az is érzékelteti a térség fontosságát Orbán számára, hogy nem is olyan régen egyenesen miniszterelnöki biztost kapott Felcsút térsége Tessely Zoltán személyében, akinek a tevékenységét egyenesen a miniszterelnök irányítja. Jó dolog, hogy Orbán ennyire fontosnak tartja pont ennek a térségnek a fejlesztését, és ezért külön létre is hozott egy ilyen pozíciót: az egyetlen baj, hogy ezt abban az országban csinálta, ahol se az oktatásügynek, se az egészségügynek nincs önálló minisztériuma.
Foci-tao
A Népszabadság számítása szerint az idén eléri a 300 milliárd forintot a sportszervezeteknek a tao-rendszeren keresztül kifizetett közvetett állami támogatás összege. Eddig összesen 286,2 milliárd forintról adtak ki támogatási igazolást. Az egyeduralkodó továbbra is a 11,1 milliárdot gyűjtő, Orbán Viktor alapította, Mészáros Lőrinc vezette felcsúti akadémia.

ftao

A sportkomplexum hamarosan már új kazánházzal is büszkélkedhet majd, amely Puskás Akadémia két edzőpályájának a talaját fogja majd fűteni. Az egész rendszer kivitelezése potom 3,1 millárd forintba kerül sajtóhírek szerint, amelyhez az Akadémia 2,55 milliárd forintos tao-támogatást kért és kapott is. Csak érdekességképpen: a gyöngyöstarjáni általános iskolában napokig nem volt fűtés, ugyanis nem sikerült kifizetniük a gázszámlákat.
De vissza még egy picit Felcsúthoz, illetve a labdarúgáshoz. A téli átigazolások után Harmadával, egész pontosan 33,9 százalékkal, 600 millió forinttal nőtt a felcsúti focicsapat játékosállományának összértéke – számolta össze a Bors. A csapat így a transfermarkt.de adatai szerint jelenleg az NB I harmadik legértékesebb kerete. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felcsúti akadémia megalakításának egyik legfőbb célja – fiatal, saját nevelésű játékosoknak helyet adni az élvonalban – gyakorlatilag teljesen elbukott. Ezt jól példázza, hogy a hétvégi forduló a Puskás Akadémia NB I-es csapatában egyetlen saját nevelésű akadémista lépett pályára, azonban még őt is gyorsan lecserélték.
Nem csak a település ilyen szerencsés
Minden sikeres település mögött egy sikeres polgármester áll, tarthatná a közmondás, ha létezne ilyen. Orbán Viktor jó barátjaként ismert felcsúti polgármester egyszerű gázszerelőből néhány év alatt felküzdötte magát az ország száz leggazdagabb embere közé. A polgármester két cégéből összesen 817 millió forint osztalékot vett ki tavaly – ez naponta több mint 2,2 millió forint. Mészárosnak emellett 524 milliós pénzkövetelése van, illetve feleségével vettek egy horvátországi ingatlant Vir szigetén.

mlő

A földvásárlások során is igencsak „szerencsésnek” mondhatta magát: a decemberi földárveréseken Mészáros 400 hektárnyi földet vásárolt meg (506 millióért), ami jóval túlmegy a törvényi kereteken, hiszen egy személy legfeljebb 300 hektárt nyerhet az állami földekből. De nyert testvére, Mészáros János is, aki 207 hektárt vihetett haza 246 millióért, felesége pedig 296 hektárral lett gazdagabb 406 millióért. Lányai sem úszták meg a termőföldesőt, ketten összesen 485 hektárt nyertek az árveréseken 743 millióért. A család összesen 1391 hektárral lett gazdagabb, amelyre 1941 millió forintot költöttek.
(tenytar)
Kategória: Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg | Szóljon hozzá most!

Háromszintes wellnessbunkert épít a Budai Vár oldalába az MNB alapítványa

A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) tartozó, 28 milliárd forint alaptőkével létrehozott Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (Pageo) még tavaly ősszel jelentette be, hogy kutató és oktatási központot alakít ki a Budai Várnegyedben. Két ingatlant vettek akkor: egyet a Budai Várnegyedben, és egy 1 milliárdot érő villát pedig Matolcsy György jegybank-elnök lakásának szomszédságában, a XII. kerületi Mátyás Király úton.

A Pageo akkori közleménye szerint az alapítvány “az Úri utca 72-es szám alatt található műemléki épületben alakítja majd ki székházát”. A most hozzánk került terv szerint ennél azért többről van szó, és az alapítvány háromszintes, wellness-funkciókkal bővített bunkerrendszert építene a Budai Várnegyed oldalába.

wk

A tervet kedd reggel titkos ülésén tárgyalta a műemléki tanácsadó testület tervtanácsa. Az Úri utca 72. szám alatt található műemlék épületet a Pageo egyébként a Szép Házak Kft.-től vásárolta meg tavaly nettó 795 millió forint vételáron.
Szakmai körökből megszereztük a tervdokumentáció egyes részleteit, és a grafikák alapján nehéz ugyan minden helyiség funkcióját beazonosítani, de az biztos, hogy nem csak oktatói és kutatói munka zajlik majd a háromszintes, liftrendszerrel kiegészített központban.

wk

A 610 négyzetméter alapterületű Úri utca 72. szám alatt álló épületnek és az alatta húzódó labirintushoz hasonlító pincerendszernek hosszú története van. Az épület a Horthy-érában az MNB felügyelete alá került; az alatta húzódó kacskaringós barlangrendszerben óvóhelyeket és aranytartalékok tárolására alkalmas trezort alakítottak ki.
A mostani elképzelés szerint a Mária Magdolna-templommal szemben álló Úri utcai épület felső szintje ad majd helyet a székháznak – itt lesznek az alapítvány kuratóriumi tagjainak irodái, a földszinten pedig látogatók és vendégek fogadására alkalmas helyiségeket alakítanak ki. Alighanem ez a szint adna helyet az oktatási és kutatói szemináriumnak.

wk

A pincerendszer már meglévő földalatti szintjén első blikkre nem egyértelmű, mire használná az alapítvány. Ami a fenti rajz alapján viszont egészen világos, hogy egy komplett wellness-szekció töltenék ki a pincerendszer legalsó szintjét: több pezsgőfürdő és egy óriási medence látszik az alaprajzon; alatta szaunahelyiségeket alakítanak ki.
A legalsó szintről nagyjából 150-160 méter hosszú alagút vezet majd ki az Attila úti bejáratig, ahol a metszetrajzok alapján egy másik látogatóközpont fogadja majd az alapítvány tevékenysége iránt érdeklődő tömegeket.

wk

Sajnos a tervrajzokból nem lehet kiolvasni a pontos bemeneti pontokat, de az biztos, hogy az nagyjából 35 méter mély akna az Úri utcától a Logodi utca és a Lovas út alatt végighúzódva egészen az Attila útig húzódik majd, az egyes szintek között pedig lift szállítja majd a látogatókat. A metszetrajzon még a bunker alatt közlekedő Alstom metrószerelvényeket is berajzolták.
A Pageo kuratóriumának tagjai: Lavich Erzsébet, Nagy Viktor, Hergár Eszter, a Magyar Banán koncepcióját kiagyaló Csizmadia Norbert és a Fidesz kedvenc globális összeeesküvéselmélet-kutatója, Bogár László.
Az MNB egy másik dédelgetett alapítványa, a Pallas Athéné Domus Animae Alapítványa nem messze az Úri utcától, a Szentháromság téren nyit doktori iskolát. Egy hete sincs, hogy kiderült: a Régi Budai Városházának épülete az oktatási szentély mellett egy borboltnak is helyet ad majd. Annak az épületnek a renoválási munkáiban a Mészáros Lőrinchez sorolt Magyar Építő Zrt. és az egykor Tiborcz István tulajdonában lévő Elios Zrt. vesz részt.
Hogy mindez mennyibe kerül majd, azt valószínűleg nem fogjuk megtudni, miután a parlament múlt héten titkosította az MNB kötelékébe tartozó alapítványok költéseit, és az így kiutalt pénzek elveszítették közvagyon jellegüket. Áder János köztársasági elnöknek péntekig kell döntenie, hogy aláírja-e az erről szóló törvényt.
Kérdéseinket a tervezési és engedélyeztetési folyamatokról elküldtük a Várgondnokság titkárságára és a Fővárosi Kormányhivatalnak. Az MNB sajtóosztályától is megkérdeztük, hol tart a tervezési fázis, hogy hány fő befogadására lesz alkalmas látogatóközpont, mi célból van szükség wellness-helyiségek kialakítására, és hogy miként kapcsolódnak ezek a tervek az alapítvány oktatási-kutatói funkciójához.
(444)
Kategória: Budapest | Szóljon hozzá most!

Luxus bunkerbe bújtak a bankárok a Várban – Budapest ostroma alatt

Budapest 1945

Mialatt a városban dörögtek az ágyúk, addig a bankárok luxus bunkerbe húzódtak a Várban…

…”A magyarok nem harcolnak, kivéve a nyilasokat… A polgári lakosok a pincében bujkálnak, nem látni eleven lelket közülük… A háztömb a miénk. A magyarok mosolyognak ránk, szeretettel fogadnak minket… Jól tudjuk, mennyi nélkülözést, szenvedést, bajt és bánatot kellett a polgári lakosságnak elviselnie. A magyarok nagy többsége nem részes Horthy és Szálasi bűnös üzelmeiben…” – írta Pavel Luknyickij a TASZSZ haditudósítója 1945. elején, egy Budapestről keltezett beszámolójában.

Budapest: 1945. február 13. – március 4. – március 6.

Mialatt dörögtek az ágyúk, ugattak a gépfegyverek, s vérzivatar öntötte el Pest és Buda utcáit, – mialatt a civil lakosság nyomorúságos fűtetlen pincékbe húzódva éhezett, – mialatt mind a város védői és ostromlói a fagyos utcákon gyilkolták egymást, (mert, hát ilyen a háború), – addig azok, akiknek mindig is jó dolguk volt az életben, békében és háborúban egyaránt; a bankárok, – luxus bunkerbe húzódtak a Várban, a magyar főváros ostroma alatt – és mindenük megvolt.

“Historia est magistra vitae.” – A történelem az élet tanítómestere. De a nép nem tanul sosem. A bankárok, s elődeik az un. “Aranyművesek” régóta élősködnek az emberek nyakán, ám azok csak nagy ritkán ismerik föl ezt, s még ritkábban tesznek is ellene.

bankers-wars

“Historia est magistra vitae.” – Minden háborúból a bankárok húzzák az igazi hasznot…

A Második Világháború kirobbantásában és lebonyolításában aktív vezénylőszerepet játszó Pénzügyi Háttérhatalom mindig is odafigyelt saját embereinek, a bankároknak a jólétére és egészségére, hiszen azt akarta, hogy azok mindig is híven szolgálják őt. Békében és háborúban egyaránt. Ezért mindig és mindenütt a különleges bánásmódot biztosította nekik azáltal, hogy minden kormányra nyomást gyakorolt, a bankárok jóléte érdekében. Békében, keleten és nyugaton, – háborúban úgyszintén, legyen az nyugati szövetséges, vagy tengelyhatalmi állam.

Így volt ez a Horthy rendszerben is Magyarországon, a háború alatt. Bármekkora éhezés, jegyrendszer is volt, a bankárok jól éltek. Ez persze a magyar népben nem keltett megütközést, merthogy nem is nagyon vette észre ezt a kivételezést. Hogy vannak egyenlők, s még egyenlőbbek, no ezek a bankárok.

Ám voltak, akik rögtön észrevették ezt, s szóvá is tették. Az oroszokban nemcsak a védők főparancsnokának; Pfeffer Wildenbruchnak gyávasága keltett megütközést, – hanem az is, ahogyan a bankárok kivételes eljárásban részesültek a háborúban, s a főváros egész ostroma alatt. Nem is halt meg közülük senki, sőt, még csak le sem fogyott.

Pavel Luknyickij a TASZSZ haditudósítója elkísérte a Vörös Hadsereget Budapest ostromára, s furcsa megdöbbentő élményekről számol be, a “Magyar Napló – 1944. november / 1945. április” című riportkönyvében. Ezek egyike “A föld alatti Buda” című fejezet, mely a Várhegy labirintusaiban szerzett tapasztalatokat mondja el, már a harcok után.

Az alábbiakban ebből a könyvből idézünk szemelvényeket:

1945. február 13. – A harcok után

…”Már sok budai lakónegyedet, utcát, házat ismertem meg, sok mindent megtudtam arról, ami itt történt, s egyre újabb részleteket hallok. Még a pusztulás nyomasztó látványa és a felszabadítók fájdalmas veszteségei sem takarhatják el szemem elől ennek a városnak a szépségét, amelyet csak sebzetten pillanthattam meg…

Innen a budai királyi palota erkélyéről, a Dunára és a folyón túl elterülő Pestre nyíló panoráma valóban gyönyörű. Az óriási város, mely a harc viharai után most feltűnően csöndes, olyan messzire nyúlik, ameddig csak a szem ellát…

A főváros békés élete még nem bontakozott ki teljesen, az élelmiszerhiányon (a tönkrement utak és vasútvonalak miatt) még nem lehetett sokat segíteni. A budapestiek még szűkölködnek. De napról napra javul az általános helyzet, éppen azért, mert a Vörös Hadsereg segíti a lakosságot, vasúti kocsikat és teherautókat ad a polgároknak az élelmiszerek és egyéb javak szállításához…

A Vörös hadsereg parancsnoksága minden intézkedést megtesz, hogy megszüntesse a főváros lakosságát kínzó éhséget. Rengeteg ember kap enni, az utcákon sort állnak tábori konyháink előtt, ahol senkitől sem tagadják meg legalább a meleg levest. I.T. Zamercev ezredes, a szovjet városparancsnok gondoskodása folytán egyre több étkezde nyílik meg, s élelmiszer szállítás céljára a mieink külön gépkocsioszlopokat szerveztek…

Hadseregünk minden rászorulónak nyújt orvosi segítséget is (persze ingyenesen), a magyar lakosság gyógykezelésben részesül, gyógyszereket kap…”

SzRTI: A rendfenntartás pedig a következőféleképpen nézett ki a harcok után: A fosztogatásokat és a nőkkel történő erőszakoskodásokat nemcsak az ellenséges katonáknál büntették szigorúan az oroszok, hanem a saját katonáiknál is:

…”Az utcákon vöröskatonák őrjáratai… éberen ügyelnek a nyugalomra meg a rendre magyar önkéntes osztagokkal együtt, s utasításuk van rá, hogy lehetőség szerint segítsék a helyi lakosokat. A legszigorúbb rendszabályokat foganatosítják a banditákkal szemben, a fasiszták diverziós tevékenysége és a fosztogatás, többek közt a békés polgárokkal, különösen a nőkkel való erőszakoskodás esetén…

Most pedig egy súlyos és kellemetlen eset, valóban rendkívüli esemény: a 66. hadosztály politikai jelentésében olvasom: részeg vöröskatonák megerőszakoltak két nőt, akik a pincében húzódtak meg. A katonákat a haditörvényszék a helyszínen elítélte, majd nyilvánosan agyonlőtték őket azok előtt a helyi lakosok előtt, akik tanúi voltak ennek a visszataszító bűntettnek…”

1945. március 4. –  A föld alatti Buda – A labirintusokban

De most lássuk konkrétan; vajon mit talált az orosz haditudósító a budavári kazamatákban?

…”Budán sokkal lassabban gyógyulnak a háború ütötte sebek… Csak nemrég sikerült megtisztítani főbb utcáit a torlaszoktól, a rengeteg kiégett, meggörbült autótól, ágyútól, a gigászi szeméthalmoktól. A sok kacat nagy rakásokban éktelenkedik a járdák mentén, főképp Buda központi negyedeiben pedig olyan keskeny a járható út, hogy a szembe jövő gépkocsik nem tudnak kitérni egymás elől.

A királyi palota, meg a minisztériumok udvarai –  a hitleristák utolsó menedékhelyei – annyira tele vannak zsúfolva összetört gépkocsikkal, szekerekkel, szétszórt fegyverekkel, hogy a szó szoros értelmében át kell furakodni a roncsok között. Mindenütt, s kivált a Vár épületeiben – még a dísztermekben is, melyeket a németek istállóknak használtak – elpusztult lovak hevernek, s különleges városi osztagok dolgoznak reggeltől estig azon, hogy a lódögöket a bomba- és gránáttölcsérekbe temessék…

Gyűlölettel és megvetéssel néznek a magyar járókelők a járműveken szállított németekre, akiket vöröskatonáink a központi hadifogolykórházba visznek.

Érdeklődtem, honnan hozzák a hitleristákat, – akik egyszeriben annyira megszelídültek. Aztán egy kis szűk utcába tévedtem, az egykor divatos és előkelő Úri utcába. Az alacsony nemesi paloták sorában bomba rongált meg egy kis épületet, a 72. számú házat. Az udvarban néhány ajtót láttam, közönséges, egyforma ajtókat. De az egyik ajtó mögött villanylámpával megvilágított keskeny lépcsősor vezet a mélybe. Szűk, meredek föld alatti folyosóban folytatódik, fehér boltíves mennyezet alatt.

Pavel Luknyickij 1945 március Budapest

Pavel Luknyickij 1945. márciusában Budapesten

Leszálltam ebbe a alanti világba kísérőmmel és tolmácsommal, Matyias hadnaggyal, a Vörös hadsereg tisztjével. Felülről, a bejárattól számított első lépcsőpihenő mögött vízszintes, kanyargós folyosó. A folyosó végén megint lépcső vezet lefelé, még mélyebbre. Mind mélyebbre jutunk a hosszanti tekervényes folyosókkal váltakozó lépcsőkön. Villanyszellőzők zúgnak, meleget árasztanak a vízfűtés csőkígyói.

Ami ezután következett, kalandregénybe illene. Titkos föld alatti épületbe jutottunk, amely a technika legújabb vívmányai szerint épült és olyan kényelemmel van berendezve, mint a legelőkelőbb szállodák. Harmincöt méter mélységben van ez a titkos föld alatti ház. Négy emeletnyi mélységben tagozódik, termeit erős villanyfény világítja meg. A legmélyebb helységben található az áramfejlesztő, amely az óceánjáró hajók gépházához hasonló, a gépészek acélpallókon járkáltak, mindenütt csillogó, vadonatúj készülékek, kapcsolók, kapcsolótáblák. Külön részlegben őrizték az üzemanyagot és a fűtőanyagot.

Tovább haladtunk a széles folyosón, amely egész hosszában tele van emberekkel, akiknek lakrészeit bútorok választják el egymástól. Férfiak civil házi ruhában, selyempizsamában. (Sic! – a szerk.) Sakkoznak, beszélgetnek, karosszékekben üldögélnek, szivaroznak. Villanyfőzőkön étel fő. Nők háziköntösben, kisgyermekeket ringatnak, könyvet olvasnak. Fürkész tekintettel kísérnek minket, a két jövevényt; mintha egy másik világból csöppentünk volna ide.

A folyosón balra szobák sora, az ajtók mind nyitva, látni a szinte luxusszállodai kényelmet: a fényezett íróasztalokat, a szekrényeket; láttunk itt modern mosdókat is, fehér csempével kirakva, még kádakat is meleg- és hidegvizes csappal.

Meleg és otthonos hely: itt nem volt háború. Semmilyen, még négytonnás légibomba sem zavarhatja meg e föld mélyébe rejtett helyiségek csöndjét és nyugalmát.

– Mi ez itt voltaképpen? – kérdezzük a folyosón mellettünk elhaladó civil ruhás férfit.

– Tudni akarják, hogy mi van itt?

Udvariasan beinvitál, az igazgatói irodába. Az igazgató hórihorgas férfi selyempizsamában. Feláll, hellyel kínál, bemutatkozik,

– Knirsch Gusztáv, bankigazgató.

– Milyen banktól?

– A Nemzeti Banktól.

– S kik ezek az emberek itt?

– Valamennyien a bank alkalmazottai és családtagjaik.

A további magyarázatokból kiderült, hogy ezek az emberek azért nem mentek el innen, (a harcok befejezésekor – a szerk.) mert sokuknak a lakása “odafönt” elpusztult, “itt az élet komfortosabb”…

– Hányan vannak itt összesen?

– Kétezren voltak. Jelenleg – ötszázan.

– És a többiek?

Az igazgató hidegen és korrektül válaszol:

– Egy részük kihasználta a légi közlekedés lehetőségeit.

– Volt rá alkalom?

– Hát nemigen.

– És hol vannak most a többiek?

– A többiek december 24. óta a barlangokban laknak.

– Miért éppen december 24. óta? – kérdeztem, mert eszembe jutott, hogy a 46. hadseregünk Budapest körülzárását 26-án fejezte be.

Némileg gúnyos mosoly jelent meg az igazgató ajkán, első ízben enyhítve pengeéles merevségét.

– Hát – karácsony este volt!

Egyébként érthető: 24-én harckocsijaink, nehéztüzérségünk és lövészhadosztályaink Esztergomot rohammal bevették, majd Buda felé támadva északról teljesen bekerítették a várost. Az átköltözés a katkombákban valószínűleg abban a reményben történt, hogy a “bankosok” a katakomba járatain át talán még aznap tovább menekülhetnek valahová! De hallgattam erről és témát váltottam:

– S hogyan jutnak ennivalóhoz itt az emberek?

– A Bank 400 embernek ad enni. Az általunk előzőleg összegyűjtött készletekből.

– S mit esznek?

– Paradicsomot. Sárgabarackot. Babot.

– S még mit?

– A német parancsnokság által szerzett egyéb élelmiszert.

– Kenyeret?

– Civilek kenyeret nem kapnak…

A bankigazgató szűkszavúan közli velünk, hogy ő már hat hónapja lakik itt, a többiek csak a budapesti harcok első napjaitól kezdve; s, hogy ennek a föld alatti palotának az építése 1936-ban kezdődött (“vagyis, amióta Hitler nyomást gyakorol Magyarországra!” – gondoltam), 1940-ben fejeződött be. Ezt az óvóhelyet háború esetére létesítették, mondta az igazgató, “a bankletétek megőrzése végett”; csakhogy a bank egész arany- és pénzkészletét a németek, meg a nyilasok elhurcolták Veszprémbe. Elmondja, hogy van egy másik kijárat is egy másik utcára, s hogy ezt a föld alatti épületet Budapest ostromának első napjaitól kezdve kórházzá alakították át, a német meg a nyilas sebesültek részére; erre a célra szolgál a két felső emelet…”

SzRTI: S míg ebben a luxus bunkerben a bankárok ilyen jól éltek, – addig néhány emelettel feljebb a szenvedés, a fájdalom és a nyomorúság volt az úr. De olvassuk, mit tapasztalt a haditudósító:

“Matyiassal együtt felmentem hát a felső emeletekre. A harmadikon tágas terembe léptünk, ahol a levegő nehéz volt a rothadás bűzétől. Rengeteg, gézzel bekötözött német katona feküdt szalmán, matracokon és priccseken, körülöttük magyar lányok – ápolónővérek – és német szanitécek ücsörögtek.

Egy német őrnagy, egyenruhában, hozzám lépett és feszesen tisztelgett:

– Engelhardt orvos-őrnagy, Münchenből! A kórház parancsnoka voltam az orosz hadsereg bevonulásáig. Jelenleg a kórház parancsnoka, Balog Mihály magyar civil orvos. Itt lesz – az órájára nézve folytatta – két óra múlva!

A német kezet akart nyújtani nekem, de visszariadtam a kézfogás gondolatától, önuralomra és korrekségre is nehezen futotta erőmből…

Igen, beszél franciául. Igen, hajlandó felelni minden kérdésemre. Hogy miért maradt itt?

– Az orvosok parancsot kaptak a távozásra, de én önként maradtam. Én vagyok az egyetlen német orvos, aki önként maradt.

– Mennyi sebesült lehet itt?

– Összesen hétezer. De ezen a bunkerkórházon kívül van még egy hasonló. Föld alatti alagutak kötik össze ezzel. S még az udvar alatt, a katakombákban is van kettő, körülbelül tíz méter mélyen… Az oroszok szünet nélkül viszik a sebesülteket a kórházaikba, de sok fekszik még most is a katakombákban. Az én bunkeremben négyszáz sebesült volt, maradt száznyolcvan, ma elviszik más kórházakba a szállíthatóakat… De nálunk… – a teremre mutatott – a legtöbbnek nincs keze vagy lába, a kar- meg lábcsonkjuk átvérzett kötéseivel nálunk maradnak azok, akik nem szállíthatók… lent, a második emeleten is vannak sebesültek – ötszáz magyar.

– Ki ad enni a sebesülteknek?

– A kenyeret az orosz kórházból kapjuk. Más élelmiszert is az oroszok küldenek. Meleg étel háromszor naponta.

– Gyógyszerek?

– Szintén az oroszoktól.

– Víz?

– Nagyon jó vizet tárolunk három tartályban. Forrásvizet. A forrás a török idők óta ismeretes.

– Mennyi az ápolószemélyzet létszáma?

– Tizenkét nővér és két szakácsnő. Az oroszok érkezése előtt csak négy nővér volt. Az oroszok mindenkit fölvettek a kórházba, aki dolgozni tudott. A szakácsnők önként jöttek segíteni.

– A barlangokon kívül milyen kórházzal van összeköttetésük a föld alatt?

– A Lovas útival.

– S még mivel?

– Buda minden föld alatti járatával; a török idők katakombái meg a korszerű összekötő járatok valóságos útvesztőt alkotnak.

– Kérem mutassa meg nekünk a kórházat!

– Parancsoljanak!

– Engelhardt nyomában Matyiassal végigmentünk a homályosan megvilágított helyiségeken. Alig lehetett lélegezni a bűztől. A ventilátorok működtek, de édeskevés eredménnyel.

Engelhardthoz odaszaladt egy német nővérke. Elnézést kért tőlünk, valamit mormolva neki németül. Megértem: az egyik sebesültnek sürgős segítségre van szüksége. Engelhardt zavarában nem tudja, mit mondjon nekem, én intek Matyiasnak: “Mondd, hogy menjen csak a sebesülthöz, elvégre orvos. Nélküle is visszatalálunk.”

A német összeüti bokáját, szalutál, csodálkozó és elismerő tekintettel néz ránk, majd sietve távozik. A nővér szótlanul elkísér minket a lépcsőig.

Fölmegyünk a következő emeletre. Bejárat a többi katakombába, bemegyünk… A német őr vigyázzban áll. Elhaladunk mellette. Itt más a helyzet, a katakombák nedves, víztől csepegő, nyers falazatú alagútjaiban félhomály, két sorban egymás fölött szennyes priccsek, amelyeken nyilván “másodrendű” sebesült német katonák fekszenek, fejtáblájukon név és adatok… nem látunk ápolókat… A gyér és homályos villanylámpák a komor boltívek alatt mintha csak elmélyítenék a sötétséget. Eszembe jut a fényképezőgépem, s a kis lámpák fényében néhány felvételt készítek…

Miután bementünk a barlang melletti többi helyiségbe is, amelyeket “polgári sebesültek” részére tartottak fenn, Matyiassal visszatértünk a főlépcsőhöz. Itt lift is van, de nem működik. A lépcsőfordulóban találkozunk az orvosi szolgálatot irányító szovjet őrnaggyal. Vakítóan fehér köpenyt viselt a zubbonya fölött… Őt bízták meg, hogy elszállíttassa innen a sebesült hadifoglyokat. Röviden beszélgettünk vele… aztán nagy sokára fölvergődtünk a napvilágra.

Valóban fényesen sütött a nap. Fényképeztem a járművekre emelt sebesülteket…

…Úri utca  20. A föld felszínéről mit sem lehet sejteni. De a föld alatt újra csak mély, titokzatos, szerteágazó katakombák. Megint sebesült hitleristák tanyája. Megint fantasztikum – priccsek két sorban, villanyvilágítás, fakó arcú német sebesültek, akik két hónapja nem láttak napvilágot, műtők tíz méter mélységben és még tíz méterrel mélyebben zubogó források és kutak, kijáratok más utcákra, hízelkedő és szolgalelkű német személyzet, konyhai üstök és a mi nagy türelmünk, amely arra késztet minket, hogy a nemzetközi egyezmények tiszteletben tartása érdekében naponta háromszor megtöltsük ezeket az üstöket jó minőségű élelemmel és etessük a mi kenyerünkkel a hadifoglyokat. (Hányan lehetnek köztük, akik lemészárolták feleségeinket, gyerekeinket?!) …”

1945. március 6. – Trükkös csempészek, feketézők…

…”Ma P.I. Gorohov altábornagy megbízásából meglátogattam a hadsereg egyik osztályparancsnokát, Pizsenkov mérnök-alezredest, aki Pesten, az Aréna úton lakik. Pizsenkov – az ablakból az élénk utcai forgalmat figyelve elmondta, hogy az ablakai alatt többször látott elhaladni temetési menetet a Kerepesi-temető irányában. A gyászolók komor arccal ballagtak a koporsó mögött. De aztán észrevette, hogy a menetben másodszor és harmadszor, újra meg újra mintha ugyanazt a koporsót vinnék. Elküldte embereit, hogy hogy járjanak utána az ügynek.

Katonái azután kiderítették, hogy a menet útvonala, miután elhagyja az Aréna utat, mindig változik, kihalt mellékutcákon át távolodik, a koporsó azonban valóban egy és ugyanaz… Végül kitört a botrány; a koporsóban jó minőségű textilárut csempésztek.

Felderítőink tisztázták, hogy a spekulánsok koporsókban szállították a textilárut egy elfalazott raktárból. Annyit szállítottak, hogy a feketézők zsákmányából kitelt volna négy háromtonnás teherautó rakománya…”

***

Eddig az idézetek. Ezeket tapasztalta tehát az orosz haditudósító Budapesten 1945 tél végén és kora tavaszán. Leírása természetesen a saját szemszögéből történik, hiszen mindenki ebből indul ki, s ebből mozdul el az objektivitás felé, a későbbi olvasójával együtt.

Legszívesebben bemásoltuk volna az egész könyvet, hiszen tele van eddig fel nem fedett történetekkel, információkkal, (lehet, még ez is megtörténik), – némi ellentételezéseként azoknak a siralmas kommunikációknak, amelyekben a mai fiatalokat tájékoztatják az akkori valós eseményekről…

1945_Óra a Nemzetinél - Retronom.hu

Óra a Nemzetinél 1945. – Romeltakarítás társadalmi munkában, – Budapest ébred… Kép: Retronom.hu

Fort András / Szabad Riport
Forrás: Pavel Luknyickij; Magyar Napló / 1944. november – 1945. április
Kossuth Könyvkiadó / Zrínyi Katonai Kiadó – 1980.
Kategória: Budapest | Szóljon hozzá most!

VÉLETLENÜL TUDTA MEG, HOGY VASÚTÁLLOMÁS ÉPÜL A TELKÉN

fk

Összesen mintegy 100 ingatlantulajdonost érint a felcsúti kisvasút tervezett meghosszabbítása, ugyanis az Etyekig húzódó vágányok, az állomások magántulajdonban lévő telkeken épülnének. Az önkormányzatot és a tulajdonosokat hivatalosan még nem tájékoztatták – számolt be róla az RTL.
A korábban az Átlátszónak, majd az Origónak is nyilatkozó Kerényi Ferenc szerint kivitelezhetetlen a terv, ezért a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez (NIF) fordult, hogy közölje: nem egyezik bele. Az általa vezetett hagyományőrző egyesület feljelentést tett az ügyészségen – írta korábban az Origo.
Az RTL által megkeresett másik telektulajdonos telkén vasútállomás épülne, de ezt csak véletlenül tudta meg, amikor bement a NIF-be érdeklődni. Fischer Lászlónak először azt mondták: bele se nézhet a papírokba, mert nem érinti őt a beruházás. Egy véletlenül leejtett lapon látta meg a saját helyrajzi számát.
Az etyeki önkormányzat egyelőre csak annyit mondott az RTL-nek, hogy hivatalosan még nem keresték meg őket a tervekkel kapcsolatban. A NIF nem reagált.
A Felcsúttól Bicskén át Etyekre vezető kisvasút mintegy 9 milliárd forintba kerülne, jórészt uniós forrásból tervezik megvalósítani. Az Origo szerint a megvalósíthatósági tanulmányt elkészítő SpeciálTerv a nyomvonalvariánsok közül nem azt hozta ki győztesnek, amely a fővárossal a legegyszerűbben kötötte volna össze a községet, hanem a Bicskére vezető, „sokkal hosszabban kanyargó, lassabb és drágább” változatok egyikét javasolta.
(vs)
Kategória: Fejér | Szóljon hozzá most!