4309 Váci kistérség

Acsa 1504 lakosú nagyközség a 78-as/Ipolytarnóc-Balassagyarmat-Aszód/ vasútvonal mentén, Váctól 21 kilométerre, keletre fekszik a Cserhát lábánál, a Galga völgyének középső szakaszán. A középkori alapítású települést a török hódítás után szlovák telepesekkel népesítették be. 1744-től a Prónay család birtokában volt a terület. 2000. óta nagyközség.
A Nagyboldogasszony tiszteletére emelt római katolikus templom, XVIII. század elején elpusztult középkori kőtemplom helyére építetette Migazzi Kristóf váci püspök 1780-1783 között.
Az egykori Patay-kastély Acsa-Újlak területén épült Archaizáló stílusban 1910-ben.
A Prónay-kastély 1735-1740 között épült, hegytetőn emelt barokk épület. A zárt udvar körül, kétemeletes manzárdtetős saroktoronnyal, a főbejárat felett magas tetőtoronnyal díszített impozáns építmény.
A kastély mellett a dombon emelkedik a romantikus stílusú 1861-ben épült evangélikus templom. Az épület a gyülekezet hatodik, ezen a helyen emelt hajléka. Egyhajós, csehsüveg-boltozatos tér, színvonalas neogótikus berendezéssel. A bejárati ajtóval szemben az északi oldalon Prónay I. Gábor 1758-ből való igen szép barokk epitáfiuma található.

Csörög

Csővár 691 lakosú község Váctól 16 kilométerre, keletre fekszik.
A községtől nyugatra a hegyen található a XIII-XVII. század között épült vár romjai.

Galgagyörk 1068 lakosú Galga menti község a 78-as/Ipolytarnóc-Balassagyarmat-Aszód/ vasútvonal mentén, Aszódtól 13 kilométerre, északnyugatra fekszik. A település nevét valószínűleg Gyürkei (Gywerke) László földbirtokosról kapta, akiről egy 1426-os oklevél is említést tesz. Györk (Gyerk) -mely ekkor Nógrád megyéhez tartozott- első okleveles említése 1481-ben történik. Valószínűleg már a török kor elején lakatlanná vált, mert első összeírásakor, 1559-ben már pusztaként szerepel, birtokosa, Halil bin Iszá tímár birtokos. 1562-ben azt is megemlítik a török defterben, hogy “ráják nélküli” puszta. Még a török kor végén szlovák lakosságot telepítettek le, mivel az 1676. évi tizedösszeírásban Tott Gyürk-ként említik. Az 1679. évi tizedösszeírásban is említik Thot Györköt. Tot-Giurk első ismert pecsétjét, mely egy füvön álló kucsmás, bal kezét csipőjére tevő, jobbjában puskát előre nyújtó, kardot viselő férfit ábrázol. A községnek középnemesi birtokosai voltak, akiket gyakran említenek a középkori oklevelek. A XIX- XX. század legjelentősebb birtokosai az Ibrányi, a Tahy, a Gosztonyi családok voltak, akik jelentős kúriákat, kastélyokat építettek a községben.
Műemlékei között említésre méltó az evangélikus templom, mely a XVIII. század elején épült. Az eredetileg római katolikus, gótikus középkori templomot, barokk stílusban építették át a lutheránus hitre áttért lakosok. Bővítésére a XIX. század elején a Sturman család jóvoltából került sor, akik a községnek iskolát is építettek. A templom felszerelési tárgyai között a XV-XVI. században készült kelyhet is találunk.
A XVIII. században barokk stílusban épített Tahy családi kúriát a későbbiekben klasszicista módon építették át, mely ma a polgármesteri hivatalnak és a kultúrháznak ad helyet. Melléképületében római katolikus kápolnát rendeztek be.
A volt jegyzői lak a XVIII. században épült, melyet magánszemély vásárolt meg és állított helyre.
A Mácsai u. 2. szám alatt található, copf stílusú Kálnokz-Bedő-kúriát ma panzióként használják.
A Kállói út 2szám alatt álló, volt Gosztonyi-kúriát , 1735 és 1753 között Egry István földbirtokos építtette, mely később örökösödés révén a Párniczky, majd a Földváry családé lett. Az 1860-as években Földváry László építtette át az eredetileg barokk épületet, amelyhez 1 hektáros őspark is tartozik.

Kismaros 1796 lakosú község a 12-es főközlekedési út és a 70-es/Szob-Budapest/ vasútvonal mentén fekszik, a Duna partján, Nagymarostól északkeletre, 5 kilométerre fekszik. Innen indul Királyrétre a szokolya-királyréti kisvasút a Morgó-patak völgyében. A XVIII. századi Németországban egy viszonylagos túlnépesedés alakult ki, Míg Magyarországon a törökdúlás és a Rákóczi-szabadságharc következtében  nagyarányú elnéptelenedés volt tapasztalható. Az akkori uralkodó III. Károly, majd Mária Terézia Kollonich esztergomi érseket bízta meg egy telepítési terv kidolgozásával. A Dunakanyar későbbi lakói 1729 és 1732 között Mainz, Freiburg, Stuttgart, Karlsruhe és Köln városok környékéről indultak útnak. A község neve az 1781-ben nyomtatott „Vályi”-féle térképen szerepel először. A Kismaros elnevezést valószínűleg a szomszédos „Maros”-tól kölcsönözhette, mely ekkor változhatott Nagymarosra. A név latin eredetű „mures”, azaz vízparti települést, erősséget jelent. A letelepedettek földet és 6 évi adómentességet kaptak. A községbe a második beáramlás 1769 és 1771 között tetőzött. Kialakult a szalagtelkes kétsoros főutca, majd a földműves-szőlőtermelő foglalkozást jelző „pincesor”. A népesség alakulása, illetve összetétele szempontjából fontos tény, hogy az ideérkezők sokáig zárt etnikumot alkottak, nem keveredtek senkivel. A XX. század elejéig őrizték német anyanyelvüket, szokásaikat, katolikus vallásukat. Az 1800-as évekbe a falu szinte teljes mértékben önellátó volt. Kialakult egy szűk iparos réteg, mely elsősorban a falu igényeit elégítette ki, de a meghatározó tevékenység a szőlő- és gyümölcstermesztés illetve a saját szükségletet kielégítő állattartás. A XIX. század végére a gazdák már Bécs városába vitték a szépen csomagolt szőlőt, barackot. Ez rangot és anyagi gyarapodást jelentett a falu lakosságának. Ezt a békés fejlődést az I. Világháború szakította meg. Az 1920-as évekre egyre többen „ingáznak”. Megszaporodik az iparos-munkás létszám és ezzel egyidőben gyarapodnak a vegyes házasságok is. A hivatalos elvárások és a magyarsággal való azonosulás következtében az 1940-es években Kismaroson is megkezdődött a nevek magyarosítása. A második Világháború után a földművelés ugyan háttérbe szorult, de a „második gazdaságban” virágzik a málnatermesztés. 1976-ban Kismarost a szomszédos településekkel /Kóspallag, Szokolya/ együtt Verőcéhez csatolták Verőcemaros néven. 1990-ben ismét visszanyerte önállóságát.
A homloktornyos, egyhajós római katolikus templom klasszicista stílusban 1827-re épült fel. A templomhajóban két XVII. századi védett barokk szobor, Zakariás és Erzsébet található, a templom külső falán I. és II. Világháborús emléktábla
A műemlék jellegű pincesora az 1830-as években épült.
A település múzeumában /Kossuth utca 21./ az „Arcok, tárgyak Kismaros múltjából” című állandó kiállítás tekinthető meg.

Kisnémedi 664 lakosú község a 77-es/Vácrátót-Galgamácsa-Aszód/ vasútvonal mentén, Váctól 14 kilométerre, délkeletre fekszik.

Kosd 2244 lakosú cserháti község, Váctól 7 kilométerre, keletre fekszik.
A római katolikus templom román-gótikus-barokk stílusú építmény. A váci püspök kegyúri templomaként épült román stílusban a tatárjárás előtt, szokásos falusi román templomainknál tekintélyesebb méretben. A XIV. században gótikus stílusban jelentősen bővítették. Barokk külsejét két építési szakaszban kapta, Migazzi Kristóf püspöksége idején, 1780 körül. Helyreállítását, feltárását az 1970-es évek közepétől végezték el. Homlokzati tornyos épület, jellegzetesen késő barokk, kora klasszicista színvonalas homlokzattal. A déli oldalhomlokzaton gótikus támpillérek, szép háromkaréjos mérművekkel díszített hosszú gótikus ablakok, csúcsíves ajtó, sokszögzáródású szentélye van. A gótikus oltárok maradványait a szembenéző oltárnál, az új kápolnában láthatjuk. A padlózaton a román templom körvonalai, a kápolnánál, az egykori sekrestye helyén gótikus ajtó nyílik. Barokk a berendezés.

Nagymaros 4389 lakosú Duna-menti város a 12-es főközlekedési út és a 70-es/Szob-Budapest/ vasútvonal mentén fekszik a Dunakanyarban. A középkori alapítású helység Visegrád királyi székhellyé válása idején, 1324-ben maga is városi kiváltságokat szerzett, amelyet a középkor folyamán végig megtartott. A török időkben jórészt elpusztult, az 1700-as évek elején német telepesek érkeztek, de egykori rangját már nem nyerte vissza. Gyümölcstermesztéséről vált híressé, de a két Világháború közötti időszak óta üdülőhelyi és kirándulóközponti jellege egyre erősödik. 1996 óta ismét városi rangja van.
A római katolikus templom gótikus, barokk stílusjegyeket mutat. A XIV. században építették, az 1500-as években bővítették, később barokk stílusban jórészt átalakították. A mai forma: homlokzati, nyolcszögletű torony, alja hálóboltozatos, csúcsíves kapuval. A hajót és a sokszög záródású szentélyt támpillérek erősítik, falaikon több gótikus ablak és ajtó maradványa, a szentélynél mérműves ablakok láthatók.

Penc 1377 lakosú község Váctól 13 kilométerre, keletre fekszik.
A Penczy-kastély XIV. században épült. Mai formáját a XVIII. században, barokk stílusban érte el.
A Kozaky-kúria a XIX. században, romantikus stílusban  épült, jelenleg a helytörténeti gyűjteménynek ad otthont. A Falumúzeum a Cserhát vidékének régészeti, néprajzi, művelődéstörténeti emlékeit őrzi.

Püspökhatvan 1590 lakosú község a 78-as/Ipolytarnóc-Balassagyarmat-Aszód/ vasútvonal mentén, Váctól 22 kilométerre, keletre fekszik. A falut környező dombokon több régészeti lelőhelyet tártak fel, köztük Árpád-kori leleteket is. A községről először 1462-ben jelent meg okirat. A település kezdetben a váci püspökség tulajdona volt. A török pusztítások során elnéptelenedett. A váci püspök 1715-ben katolikus szlovákokat majd katolikus svábokat telepített a településre.
Jelenleg is álló katolikus temploma a főút kanyarulatában áll. Az egyhajós, homlokzati tornyos templom szentélye egyenes záródású, magassága megegyezik a hajóval. A boltozatos belsőben a szentély hátsó falát betöltő oltárépítmény van. Az oltár vörös márvány homlokzatán volutás pillérek Migazzi címert fognak közre.

Püspökszilágy 721 lakosú község Váctól 17 kilométerre, északkeletre fekszik.

Rád 1616 lakosú község Váctól 7 kilométerre, keletre fekszik.

Szokolya 1733 lakosú község a 75-ös/Vác-Balassagyarmat/ és 317-es/Kismaros-Királyrét/ vasútvonalak mentén, Nagymarostól 12 kilométerre, északkeletre fekszik Belső-Börzsöny vizeit összegyűjtő Morgó-patak völgyében. 1976-ban Szokolyát a szomszédos településekkel /Kismaros, Kóspallag/ együtt Verőcéhez csatolták Verőcemaros néven. 1990-ben ismét visszanyerte önállóságát.
A templomtorony XV. századi, gótikus emlék. A mellé 1858-ban református templomot építettek.
A református parókia XVII. századi épület, itt született Mányoki Ádám, festő, aki a XVIII. század legjelentősebb magyar portréfestője, II. Rákóczi Ferenc, majd később a szász választófejedelem udvari festője, a református barokk európai hírű mestere. Ugyancsak itt született Viski János a XX. század legjelentősebb magyar állatfestője.

Sződ 4333 lakosú község a M2-es autóút és a 70-es/Szob-Budapest/ vasútvonal mentén, Gödtől 7 kilométerre, délkeletre fekszik.
A római katolikus templom 1741-ben készült, benne védett faszobrok és oltárkép látható.
A vízimalom a XVIII. században épült.

Sződliget 4232 lakosú község a Duna bal partján, Vác alatt a 2-es főközlekedési út és a 70-es/Szob-Budapest/ vasútvonal mentén.
Az 1741-ben épült római katolikus templomban védett faszobrokat és oltárképet lehet látni.
A Tabán utcai vízimalom XVIII. századi, a sződrákosi vízimalom 1730-ban épült.
A Török-kút a XVII. század elején létesült.

Vác 34824 lakosú város a 2-es és a 12-es főközlekedési útvonalak, az 2/A-s autóút, valamint a 70-es/Szob- Budapest/, 71-es/Vác- Vácrátót- Budapest/, 75-ös/Vác- Balassagyarmat/, és 77-es/Vácrátót- Galgamácsa- Aszód/ vasútvonalak mellett fekszik, a Dunakanyarban. 1065-ben már város volt, István király püspökséget alapított itt. 1760 és 1785 között alakult ki a mai városkép, középületei részben egykori várának köveiből épültek.
Budapest felöl az első szembetűnő látnivaló az 1849-es tavaszi hadjárat győztes váci csatáját megörökítő Honvédelmi Emlékmű.
Közvetlen mellette a Hétkápolna barokk templomát láthatjuk, amely a Váci Egyházmegye kiemelt búcsújáró helye is. A mögötte lévő liget a váciak kedvenc sétálóhelye, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.
Még a Gombás-patak előtt látható a Városi Stadion, ez ad otthont az 1999-ben 100 éves, magyar bajnoki címet is elnyert labdarúgó egyesületnek, mely jelenleg pénzügyi gondjai miatt a harmadik osztályban szerepel. Külön érdekesség még, hogy a stadion építésekor honfoglalási sírokat tártak fel ezen a helyen.
Történelmi nevezetesség a Gombás-patakot átívelő barokk híd, amely színtere volt az 1849. április 10-ei Váci csata döntő rohamának.
Az úton haladva a Művelődési Ház kupolája tűnik elénk, amely 1975-ben a város fennállásának 900. évfordulójára épült, ugyanis Vác városként az 1075-ben keletkezett Garamszentbenedeki Apátság alapító levelében szerepelt először. Belső homlokzatán Kovács Margit legnagyobb kerámia domborműve található.
A történelmi városrészben a földszintes házak fölé kiemelkedik a városi könyvtár épülete, a valamikori kis huszárlaktanya.
Az I. Géza király tér a város középkori magját rejti. A romok között feltárás még folyik. Itt állt a középkori székesegyház, melyet a tatárok 1241 márciusában a város lakosságával együtt elpusztítottak.
Helyén ma a Ferencesek temploma áll, legszebben mutatva a barokk stílus jegyeit. A hozzá kapcsolódó régi kolostor épületében találjuk a Pest Megyei Levéltár Váci Fiókját.
A városban 12 középfokú és felsőfokú képesítést adó intézmény található. A folyamatos képzés 1714-ben kezdődött a Kegyes tanítórend /piaristák/ letelepedésével. A város egyházi központja a Konstantin tér, bal sarkán találjuk a püspöki könyvtár épületét. Kincsei közül kiemelkedő a Duna flóráját bemutató album, amelyből csak néhány darab van a világon. A teret az impozáns méretű Váci Székesegyház uralja. Az épületet a XVIII. század második felében Canevale tervei alapján készült. Építészetileg klasszicizáló elemeivel mintegy fél évszázaddal előzi meg korát. Oltárképét a nagy barokk festő Maulbertsch alkotta.
A templommal szemben a Püspöki Palota található, fő homlokzata a Migazzi térre nyílik.
Északra haladva a kicsiny Szentháromság térre érkezünk, amelynek ékessége a Piarista templom.
A templommal szemben a városi strandfürdő szépségével és melegvízével enyhülést adhat a nyári vándornak, de fedett uszodája télen is vonzó.
A tér közepén álló Szentháromság-szobor az átvészelt járványra emlékeztet.
A város főtere háromszög alakjával késői barokk, copf stílusú épületeivel méltó központja a történelmi városnak. A teret meghatározó Fehérek temploma a valamikori dominikánus szerzetesek fehér viseletére utal.
A tér legrégibb műemléke a Cúria épülete, melyet ugyan többször átépítettek, de a kapuk fölött lévő 1520-as évszám mutatja a keletkezést.
A városháza helyén valamikor török fürdő állt, melynek jellege az 1544-1685 között kisebb megszakításokkal tartó török megszállásra utal.
A sok szép épület közül kiemelkedik még a Nagypréposti palota, amely egyháztörténeti és műkincsgyűjteménynek ad otthont.
A főtérről nyílik a város üzletutcája, a vasútállomáshoz vezetve a sétálókat. 1846. július 15-én érkezett meg az első vonat Kossuth Lajos, Széchenyi István és a nádor jelenlétében.
A főteret északra elhagyva elénk tárul a Kőkapu, mely Mária Terézia 1764-es fogadtatására épült.
Balra a váci Börtön hatalmas épülettömbje uralja a környéket. Kevesen tudják, hogy Mária Terézia nemes ifjak nevelőintézetének építette, majd a reformkor előtt a Ludovika Akadémia működött falai között. 1855-től börtön.
Vác legszebb arculatát a Duna felől mutatja, ahonnan mint a tornyok városa is bemutatkozik, de tájképi szépsége a Naszály csúcsáról bontakozik ki leginkább. A mai Vác fejlesztési koncepciója szerint maradjon kisváros, ahol a lakói otthonosan érzik magukat és szívesen fogadják a vendégeket. Körzetközponti szerepe azonban lényegesen túlnő ezen a koncepción. A városi kórház 150000 ember ellátását szolgálja. Vác kereskedelmi és szolgáltatóhálózata szembeötlő. Amire igazán büszke lehet, az a város kulturális vonzása. Leghíresebb a Vox Humana Énekkar, amelynek élén Liszt-díjas Maklári József karnagy 1942 óta vezényli a hírneves együttest. A városban élő tudósok, előadó és képzőművészek öregbítik a város jó hírnevét.

Vácduka 994 lakosú község Váctól 5 kilométerre, délkeletre fekszik.

Váchartyán 1716 lakosú község a 71-es/Vác-Vácrátót-Budapest/ vasútvonal mentén, Váctól 12 kilométerre, délkeletre fekszik.
A középkori eredetű, barokk stílusban átépített római katolikus templom 1718-ban épült. Oltárképe védett 1800-ból.
A koraklasszicista Gosztonyi-kastély 1802-ben épült. Dísztermében szép freskó látható.

Verőce 2820 lakosú község a Dunakanyarban, a bal parton. A helység a 12-es főközlekedési út és a 70-es/Szob-Budapest/ vasútvonal mentén fekszik. A község területe már az őskortól kezdve lakott. Itt hagyta nyomait a kelta és a római kultúra is. Fontos római kori építmény, egy hídfőállás romjai láthatók a falu határában, a Dunaparton. A honfoglaló magyarok igen korán letelepedtek ezen a vidéken. Az Árpád-házi királyok korában, amikor az udvar először Esztergomban, majd Visegrádon székelt, fontos hely lehetett, neve ugyanis szláv vagy palóc eredettel „kaput” jelentett. Lehetséges, hogy a Börzsöny-hegység várait és vadászterületeit „Verőce kapun” keresztül közelítette meg az udvartartás. Más forrás szerint Verőce-patakról kapta, aminek jelentése: olyan víz, melyben sok a növény. A falu virágkorát a XV. században élte mezővárosként és bár vásárjoga nem volt, mégis népes vásárokat tartottak itt. A XIX. század elejétől gazdasági lehetőségei csökkentek. Vác egyre jelentősebbé vált, a megépülő vasút bekapcsolta a környék kis falvait, így Verőce piaci helyzete is romlott. A Duna-part függőkertes beépítési módja egyedülálló, Ybl Miklós tervezte. 1976-ban a szomszédos településeket / Kismaros, Kóspallag, Szokolya/ Verőcéhez csatolták Verőcemaros néven. 1990-ben ismét visszanyerte önállóságát.
A település jelképévé vált római katolikus templom 1743-ban, barokk stílusban épült Verőce északkeleti részén.
A református templom 1785-benn, copfstílusban készült.
A Migazzi kastély barokk stílusban, 1766-1674 között épült Migazzi Kristóf váci püspök nyaralókastélyának..
A Gorka Géza Emlékmúzeum, mely a Kossuth-díjas keramikusművész 50 éves itt tartózkodásának állít emléket. Munkáját leánya, Gorka Lívia folytatta.

andre névjegye

blog.hu/user/869474 blog.hu/user/870746 http://blogger.hu/user/170038 https://www.blogger.com/profile/04913511731763672942 https://plus.google.com/116812610149169792129 https://twitter.com/andrelowoa https://twitter.com/andre_lowoa
Kategória: Pest | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.