Tokajhegyaljai Borvidék

Magyarország legismertebb kistájegysége. Teljesebb nevén Tokaj-Hegyalja, mely szõlõ és borkultúrájáról vált világhírûvé. A történelmi borvidék kiterjedése az abaújszántói sátorhegyektõl a sátoraljaújhelyi sátorhegységig tart, ahogyan a régi latin mondás tartja: “Incipit in Sátor, definit in Sátor”. Területét az évszázadok során – elsõsorban az itt termelt borok minõségét védve – többször körülhatárolták: 10, 21, de legfeljebb 32 települést érdemesítettek arra, hogy a hegyaljai borvidékhez tartozónak vallhassa magát. Szõlõjérõl, boráról, természeti szépségeirõl már a magyarok elsõ történetírója, Anonymus is megemlékezik a Gesta Hungarorumban. Egyes források szerint õ maga is errõl a vidékrõl származhatott, itt minden patakot, hegyet, dûlõt ismer, s meg tud nevezni.
Tokaj-Hegyalja a XVI. század közepétõl vette át a török által elfoglalt szerémségi borvidék szerepét. A XVII-XVIII. sz-ban élte virágkorát, gazdag mezõvárosok sora alakult ki területén: Szerencs, Tállya, Mád, Tarcal, Tokaj, Abaújszántó, Erdõbénye, Tolcsva, Bodrogkeresztúr, Sárospatak, Sátoraljaújhely. Magyar alapnépességét a középkorban betelepített vallonok és olaszok színezték: feltételezhetõen az õ emléküket õrzik Olaszliszka, Bodrogolaszi, Tállya helységnevei. A XVII. sz-tól a különbözõ népek valóságos gyûjtõhelyének számított: a magyarok mellett megtalálhatjuk itt a ruszin, szlovák, lengyel szõlõmunkások utódait, a sváb telepítésû falvakat, a rác, görög, zsidó kereskedõk írásos dokumentumait és tárgyi emlékeit. Kultúrájuk nyomai fellelhetõk a görögkeleti templomokban, a lakó- és gazdasági épületekben, a zsidó temetõkben, a népélet szokásvilágában, az itt-ott még élõ nemzetiségi nyelvhasználatban.

Tokaj-Hegyalja gazdag kultúrális és történelmi örökséggel rendelkezik. E vidék a bölcsõje a magyar reformációnak, a protestáns iskolakultúrának, a magyar nyelvû irodalomnak.

Az erdélyi fejedelemség függetlenségi harcai és kuruc szabadságmozgalmak (Bocskai, Thököly, a Rákócziak) gyakran érintették a Hegyalját, nemegyszer kiindulópontjai voltak, gazdasági hátteréül szolgáltak, résztvevõi is innen kerültek ki. E tájon született II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban jelentõs szerepet játszottak a hegyaljai mezõvárosok önkéntesei.

andre névjegye

blog.hu/user/869474 blog.hu/user/870746 http://blogger.hu/user/170038 https://www.blogger.com/profile/04913511731763672942 https://plus.google.com/116812610149169792129 https://twitter.com/andrelowoa https://twitter.com/andre_lowoa
Kategória: Borsod-Abaúj-Zemplén | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.