A Tövis utcai Kapisztrán-freskó titka

A budapesti, Tövis utcai templom védőszentjéül a pogányság elleni harc nagy hősét és szimbolikus alakját, Kapisztrán Szent Jánost választották. A szentet freskó örökíti meg, amelyen egy akasztott ember is látható.

A Tövis utcai Kapisztrán-freskó titka

1956. október 22-én este a pesti belvárosi templomban dalos tüntetésre került sor, amely sokak szerint a másnap kirobbanó forradalom nyitánya volt. Ekkor volt az ősbemutatója Tamás Alajos ferences zeneszerző és karnagy Nándorfehérvár című oratóriumának. Az ország minden részéből összesereglettek a templomi és kispapokból álló kórusok, és a hívek sokasága töltötte meg a főváros legősibb templomát. Majd szétrepedtek a sok évszázados falak. A Hunyadi János és Kapisztrán Szent János nevével fémjelzett diadal kerek 500. évfordulóját ünnepelte ekkor az egyház, ugyanis másnap, október 23. Kapisztrán Szent János ünnepe.

Az itáliai születésű ferences pap emlékét a budai Várban tér és szobor őrzi, a Rózsadombon pedig a főváros egyetlen Kapisztrán-temploma található. Ennek története igen érdekes, mert a kommunista hatalomátvétel előtti utolsó pillanatban, 1949-ben épült villámgyorsan, nyolc hónap alatt. Félő volt ugyanis, hogy a hatalom bármelyik pillanatban leállíthatja a munkálatokat. Furcsa mód nagy segítségükre volt a kommunista felső vezetés egyik tagja, Vass Zoltán. A közelben lakott, és egyszer megszólította a munkásokat, hogy miért lassúskodnak a templom építésével. A válasz az volt, hogy nincs elég anyag. A legközelebbi alkalommal, amikor az elvtárs hazafelé tartott, az építkezésen tartózkodott a Margit körúti plébános, Gábris Grácián ferences is. Vass Zoltán a kezébe nyomott húszezer forintot, és azt mondta, nagyon gyorsan fejezzék be. Ő már tudott valamit… Jóindulatának oka pedig, hogy a Horthy-korszakban a váci börtönben raboskodott, ahol a börtönlelkész a szintén ferences Riba Hugó volt, akit emberségessége miatt még a kommunista rabok is szerettek.

A Tövis utcai templom védőszentjéül a (mindenkori) pogányság elleni harc nagy hősét és szimbolikus alakját, Kapisztrán Szent Jánost választották. Néhány hónap múlva feloszlatták a rendeket, és a ferencesek sem szolgálhattak e templomban hivatalosan. A nehéz idők ellenére a kortárs egyházművészet legjelesebb alkotóinak (Molnár C. Pál, Pleidell János, Jeges Ernő, Metky Ödön, Búza Barna, Kontuly Béla, Fuchs Hajnalka) freskói, szobrai és üvegablakai ékesítik az istenházat.

Csak egyet említek most ezek közül, a szentélyben látható hatalmas Kapisztrán-freskót, és azt is inkább egy bátor csíny miatt. Kontuly Béla ugyanis 1950-ben oly vakmerő volt, hogy a védőszent mögött látható nándorfehérvári erődítmény egyik bástyájára kicsiny akasztófát festett, mintegy jelezve, hogy a várvédők nem kegyelmeznek az árulóknak. És a kicsiny akasztófán lóg is valaki. A művész megsúgta a ferenceseknek, hogy a szabad szemmel alig látható hulla nem más, mint Rákosi Mátyás. Szerdahelyi Csongor, Mindennapi.hu

ferencesek.hu

andre névjegye

blog.hu/user/869474 blog.hu/user/870746 http://blogger.hu/user/170038 https://www.blogger.com/profile/04913511731763672942 https://plus.google.com/116812610149169792129 https://twitter.com/andrelowoa https://twitter.com/andre_lowoa
Kategória: Budapest | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.