A Margit-híd felújítása egy újabb Trianon sötét képzetét vetíti előre

A Margit-híd a főváros második állandó hídjaként 1872 és 1876 között épült, 1876. április 30-án avatták fel. Tervpályázatát 1871-ben írták ki, melyen az első díjat Ernest Goüin francia mérnöknek ítélték és a Societé de Construction de Batignoles nyerte el a szerződést a híd megépítésére. A kiegyezést követően a szabadkőművesség azonnal megkezdte tevékenységét a nemzet életerejének elfojtására. Bizonyára sokak figyelmét elkerülte a korabeli tervrajzokon látható négy obeliszk, ami a szabadkőműves építészet egyik jellegzetessége.

Ismertek azon összefüggések, amikkel az emberek tömegének gondolkodása pusztán az építészetben használt geometriával, illetve szimbólumhasználattal a kívánt irányba befolyásolható. Ennek felhasználása a mindenkori hatalom céljaival összhangban történik. Az ilyen befolyásoknak sajátossága, hogy az embereknek nincs szeme hozzá, csak elmennek mellette, működését pedig a materialista gondolkodásmód korlátain belül felfogni nem lehet.

Alig több mint száz éve a kiegyezést követően a város középpontjában megjelentek a fent említett obeliszkek, melyek előrevetítették a hatalom céljait az arra fogékony szemek számára – ami a magyarságnak nem sokkal azt követően a trianoni katasztrófát jelentette.

A Margit-híd eredeti vázlatából kivágott részlet (1876)

Egy évvel ezelőtt a Margit-híd felújításával ismét megjelentek ugyanazok a szimbólumok, amik a trianoni katasztrófát megelőzően is a középpontba kerültek. A hétköznapokban a városban ingázó, többnyire csukott szemmel járó többség nyilvánvalóan nem vette észre, de a felújítással a Margit-híd középpontjába került két fehér obeliszk, ami közre fogja a – leláncolt – Szent Koronát. Látóterében pedig az ország törvényhozásának (hivatalos) központja, a Parlament. A szimbólum önmagáért beszél – ez a felújítás a nemzet újbóli nagyhatalmak általi megosztását vetíti előre. Az egyéb átvitt értelmezéseit pedig még felsorolni is nehéz lenne.

A két szabadkőműves oszlop – „Boáz” és „Jákin” – közrezárja a leláncolt Szent Korona imitációta rablánccal megbénított Szent Korona (Szent Istváni Magyar Állam) hatóerejét bekerítő, lekorlátozó szabadkőműves-minőség

Ahogy a kiegyezést követően feldarabolták az országot, most előtérbe lett hozva a Magyarország területéből Borsod kiszakításával létrehozott cigány állam sötét képzete. A Szent Korona kiüresedve (imitáció), leláncolva, minden cselekedetét figyelik ugyanazok az Obeliszkek, melyek az izraeli törvényhozást is ellenőrzik, de a francia forradalmat követően megtalálhatók Párizsban is a farkát behúzó oroszlán mellett – ami akár a leláncolt Szent Korona, kifejezi egy nemzet cselekvésképtelenségét. A szabadkőműves szimbolikában a két oszlop nazarenus ikeroszlopait szimbolizálja, melyet a szabadkőművesek inkább „Boáz” és „Jákin” néven tisztelnek, Salamon Templomának ikeroszlopai után.

További érdekesség, ha megfigyeljük a hídközepet és a Margit-szigetet összekötő szakaszt és képzeletben az útpályát tartó szerkezetet tükrözzük az útpálya felé, akkor kirajzolódik előttünk az elfektetett Eiffel-torony képe – amelynek szintén van mögöttes tartalma (magának az Eiffel-toronynak is), de ha nem volna, a leláncolt korona az oszlopok között még így is bőven elegendő negatív képzetet eredményez.

Fenyvesi Áron

andre névjegye

blog.hu/user/869474 blog.hu/user/870746 http://blogger.hu/user/170038 https://www.blogger.com/profile/04913511731763672942 https://plus.google.com/116812610149169792129 https://twitter.com/andrelowoa https://twitter.com/andre_lowoa
Kategória: Budapest | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.