Befejeződött a visegrádi Keresztelő Szent János-plébániatemplom teljes felújítása

Visegrádnak, ennek a műemlékekben és természeti értékekben gazdag dunakanyari kisvárosnak több mint 200 éve meghatározó épülete a késő barokk Keresztelő Szent János-plébániatemplom.

Idén több mint egy évtizedes felújítási munkálatok zárultak le. A folyamat 2000-ben kezdődött a toronytető és a kereszt felújításával, 2005-ben folytatódott a templomkert rendbetételével, valamint az épület szempontjából fontos csapadékvíz elvezetésével és a sekrestye közművesítésével. 2007-2008-ban megújult a tetőszerkezet, elkészült az új tetőhéjazat, és sor került a teljes külső homlokzat-rekonstrukcióra. Így a templom Visegrád millenniumi ünnepi évét talán soha nem látott szépségében köszönthette. Még az ünnepségek előtt elkészült a teljes elektromos rekonstrukció és új belső világítás is, majd az ősszel megkezdődött a szentély belső falfelületein a fal- és kupolaszerkezet megerősítése és a vakolatcsere. Ekkor már a hajó belső falfelületei és a mennyezet is megérett egy felújításra. A templom azonban így is használható és rendezett képet mutatott, bár belsője nem volt egységes. A szentély festetlen fehér simítóvakolata a hajó 1973-ban készült díszítőfestésével nem volt harmonikusnak mondható.

Egy nagylelkű és nagyvonalú felajánlásnak köszönhetően azonban az egyházközség komolyan elkezdhetett foglalkozni a teljes belső felújítás gondolatával. Így idén, 2011-ben a templom belső rekonstrukciója is megvalósulhatott.

A tavaszi kezdéskor a fal felszínének mélységi megerősítése, a teljes vakolatcsere, valamint új festés elkészítése volt a terv. A húsvéti ünnepek után lehetett elkezdeni az állványzat építését, a sík falmezőkről a vakolat eltávolítását, a falvarrást. A munkálatok során barokk vakolat felületek kerültek elő, és tekintettel arra, hogy a templom műemléképület, a műemlékvédelem nem engedélyezte ezen vakolatok cseréjét. Így a falpilléreken, valamint a karzat alatti és a kórus fölötti falfelületeken megmaradt a régi, sokat javított vakolat. Eredetileg a mennyezeten is vakolatcsere következett volna, ám a fönt lévő, 1973-ban készült festményről a művészettörténész szakértők úgy nyilatkoztak, hogy az a XX. század sajátos, naiv egyházművészeti megnyilvánulása, és erre tekintve ragaszkodtak annak megtartásához. Ezért menet közben módosítani kellett a mennyezet megerősítésének módját. A festmény megtartása úgy volt lehetséges, hogy egy elválasztó glett réteg felhordásával mintegy „konzerválták” azt, majd ezután következhetett a fedőfestés.

Egy ilyen mérvű munka anyagi és technikai követelményei egy 1700 lakosú település katolikus hívőinek erejét messze meghaladják. Az, hogy a felújítás mégis megvalósulhatott, magánszemélyek, vállalkozók, intézmények széleskörű összefogására volt szükség.

Mivel a felújítás alatt a templomban nem lehetett istentiszteletet tartani, a Visegrádi Református Leányegyházközség lehetővé tette, hogy a katolikus hívek a 2009-ben felszentelt, modern református templomban tartsák a szentmiséket. Aligha lehet az ökumené gondolatának ennél mélyebben testet adni.  A református templomban tartott utolsó, november 13.-i misén „elköszönt” egymástól a két gyülekezet.

A megújult fényében tündöklő templomot 2011. december 18-án Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek ünnepi szentmisén áldja meg – áll az egyházközség sajtóközleményében.

Magyar Kurír

andre névjegye

blog.hu/user/869474 blog.hu/user/870746 http://blogger.hu/user/170038 https://www.blogger.com/profile/04913511731763672942 https://plus.google.com/116812610149169792129 https://twitter.com/andrelowoa https://twitter.com/andre_lowoa
Kategória: Pest | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.