Görögkatolikus kápolnát szenteltek a Zemplénben

Július 29-én, vasárnap Orosz Atanáz püspök exarcha, a Miskolci Apostoli Exarchátus papjai jelenlétében felszentelte Felsőregmec felújított kápolnáját és közösségi házát.

Mikóháza, a kis zempléni község korábban a jelentősebb parókiák közé tartozott, mert népes leányegyházai voltak: Felsőregmec, Mátyásháza, Víly, Vitány és többek között Alsóregmec, ahol több hívő élt, mint az anyaegyházban. A mikóházi lelkésznek így még káplánja is volt. Alsóregmec azonban az önállósodás útjára lépett. A többi leányegyházban nincs, nem is volt görögkatolikus templom.

A történelem vihara elérte e régiót is. Víly és Vitány egyesüléséből létrejött Vílyvitány. Felsőregmec és Mátyásháza a II. világháború után egyesült. A község ékessége a XII–XIII. században épült pálos templom, mely a reformáció óta a református hívek szolgálatában áll. 1945-ben államosították az egyházi intézményeket, a görögkatolikus iskola megüresedett. Ekkor álmodtak először merészet Felsőregmec katolikus hívei, hogy a volt egyházi iskolát, mely az Árpád-kori templom szomszédságában áll, átalakítják görögkatolikus kápolnává.

A férfiak buzgólkodását és munkáját nagyban elősegítette feleségeik buzgó imádsága, hiszen ezek az asszonyok  „templomos helyről” származnak: Mikóházáról, Rudabányácskáról, Alsóregmecről, Vilyvitányból, Szlovákia községeiből költöztek ide.

Az álom valóra vált: 1948-ban szentelték fel a kápolnát, a Legszentebb Istenszülő elhunyta és mennybevitele tiszteletére. A reformáció óta újra volt katolikus kápolna és szent liturgia a községben. Fénykora 1970-es évekig tartott. Ekkor a hívek nagy része elköltözött a községből, sokan meghaltak. Akik maradtak, nagy feladatot örököltek őseiktől. Mint jó gazda, rendben tartani a házat, kertet, temetőt és főként a kápolnát. Vojvoda Béláné Aranka és Petercsák Pál, aki több évig polgármestere volt a településnek a végsőkig kitartottak, s e megörökölt munkát szívesen végezték.

E maroknyi közösséghez csatlakoztak a felsőregmeci cigány származású hívek. A településen mindig éltek cigányok, akik maguk módján vallásosak, s mindig igénybe vették a mikóházi parókus szolgálatát. A felsőregmeci cigányok szláv gyökerekkel rendelkező muzsikus cigányok leszármazottai.

Az elmúlt évek alatt e maroknyi közösség életében bekövetkezett a legrosszabb: a több mint 100 éves épület, kápolna életveszélyessé vált, s a mai napig a kultúrházban végezték a liturgiát. Ekkor álmodtak másodszor merészet Felsőregmec katolikus hívei: megszólítva a cigány közösséget, magyarok (Felsőregmeciek és elszármazottak) és cigányok közösen adományokból és pályázati pénzből valóra váltották álmukat: újjáépítették Isten hajlékát.

Július 29-én, vasárnap Orosz Atanáz püspök exarcha, papjai jelenlétében szentelte fel e felújított kápolnát és a közösségi házat. A szentbeszédben a főpásztor kihangsúlyozta: ha Felsőregmecen, itt a határszélen együtt tud élni magyar és cigány, görögkatolikus, római katolikus és református hívő, ez követendő példa az egész ország számára.

A kápolnaszentelésen részt vettek a környező települések hívei és szép számmal az elszármazottak is. Az Istenszülő Szűz templomában bemutatott szent liturgiát agapé zárta. Egyházi és taizei énekekkel közreműködött Mundér Attila és közössége – szerepel az egyházmegyei honalon olvasható beszámolóban.

Miskolci Apostoli Exarchátus/Magyar Kurír

andre névjegye

blog.hu/user/869474 blog.hu/user/870746 http://blogger.hu/user/170038 https://www.blogger.com/profile/04913511731763672942 https://plus.google.com/116812610149169792129 https://twitter.com/andrelowoa https://twitter.com/andre_lowoa
Kategória: Borsod-Abaúj-Zemplén | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.