Nem maradt ki a Volánbusz sem (adatok még hiányosak)

Magyarországon a 20. század elején több, kis területet kiszolgáló, személyszállítással foglalkozó magántársaság jött létre. Az első országos vállalatot, a Magyar Vasutak Autóközlekedési Részvénytársaságot (MAVART) 1927-ben hozta létre a Magyar Államvasutak. A MAVART személyszállítás mellett teherfuvarozással is foglalkozott, a vasúthoz kapcsolódva. 1934-ben átvette a Posta autóbuszait, ezzel a legnagyobb közúti közlekedési vállalattá vált. 1935-ben a részvénytársaságot átalakították a Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzemévé (MÁVAUT), ekkorra már 224 vonalon végzett személyszállítást. A második világháborúban az autóbuszok a frontokat szolgálták, így az autóbuszos közlekedés ez idő alatt szünetelt az országban. A háború alatt a járműállomány nagy része tönkre ment, vagy pedig kikerült az országból, így a háború végeztével ismét magán közlekedési vállalatok jöttek létre, de különböző korlátozások kiszorították ezeket a piacról. 1948-ban megkezdték a közúti autóbusz-közlekedés teljes átalakítását, így jött létre 1949. április 1-jén a MÁVAUT Autóközlekedési Nemzeti Vállalat és a Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat (TEFU NV). Később, 1953. augusztus 7-én a MÁVAUT-ot és a TEFU NV-t 80, személy- és teherszállítással foglalkozó Autóközlekedési Vállalatokra (AKÖV) osztották, amiket 9 Autóközlekedési Igazgatóság (AKIG) irányított. 1961-ben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium megalapította a Autóközlekedési Vezérigazgatóságot (AVIG), ennek vezetésével pedig 1961. október 1-jén „egy megye-egy vállalat” alapon a korábbi 80 AKÖV helyén 18 megyei Autóközlekedési Vállalat jött létre. Budapesten és Pest megyében vegyes profilú AKÖV helyett egy teherfuvaroszással foglalkozó TEFU és egy személyszállítással foglalkozó MÁVAUT jött létre. Az Autóközlekedési Tröszt (AKÖTRÖSZT) megkezdődött a közúti közlekedés fejlesztése, illetve az alacsony forgalmú vasúti mellékvonalak feladatainak átvétele. A Tröszt pályázatot írt ki közös névre és emblémára. A 22 pályázatból végül a VOLÁN név és a „VOLÁN csiga” volt a nyertes, és 1970-ben létrehozták a VOLÁN TRÖSZT-öt, valamint az 1-től 24-ig számozott Volán vállalatokat. A minisztertanács 1983-as rendeletével 1984. január 1-jétől létrejöttek a gazdaságilag teljesen önálló Volán vállalatok, valamint a Volán Vállalatok Központja (VVK). a Volán vállalatok 1985-ben új neveket vettek fel, utalva a működési körükre és területükre, ettől az időponttól viseli a Volánbusz is a mai nevét. A Volánbuszt – a többi Volán vállalatokkal együtt – 1992-ben részvénytársasággá alakították. A cég 1993-ban csatlakozott a brüsszeli székhelyű Eurolines Szervezethez, ami az európai nemzetközi autóbusz-közlekedést végző társaságok szervezete, és aminek a célja, egyeztetett menetrendek, egységes utazási feltételek és kölcsönösen elfogadott menetjegyek alkalmazásával egy „páneurópai” autóbusz-hálózat kiépítése. 1995-től az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vált a tulajdonosává, 2008-tól pedig az ÁPV utódja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonosa. 2015. január 1-jétől a 24 Volán vállalat 7 regionális vállalatban egyesült, úgy, hogy a Volánok a Volánbusz kivételével 6 Közlekedési Központba beleolvadt, a Volánbusz pedig a 6 központ mellett egy 7. régiós vállalatot alkot.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vol%C3%A1nbusz

Pest első szárazföldi személyszállítási vállalkozása Kratochwill János nevéhez fűződik: 1832. július 1-jén – párizsi mintára – elindította első omnibuszjáratát. A pesti omnibusz a Duna-part és a Városliget között közlekedett, meghatározott útvonalon és meghatározott időpontokban. Ezek a járművek 12-24 személy befogadására voltak képesek. Az elkövetkező években számos vállalkozás indított omnibuszjáratokat Pesten és Budán egyaránt. Mintegy három évtized múlva, 1866. július 30-án Károlyi Sándor gróf üzembe helyezte az első lóvasútvonalat (újpesti lóvasút) a mai Kálvin tér és az Újpesti vasúti híd között. Vállalkozása, a Pesti Közúti Vaspálya Társaság később több vonalat is indított. A budai oldalon 1868. május 18-án helyezték üzembe az első lóvasútvonalat, ezt a Budai Közúti Vaspálya Társaság üzemeltette. A Margit híd megépülése (1876) után a két vállalkozás összekülönbözött a Margit hídi vonal tulajdonlásán, melynek következménye az lett, hogy a tőkeerősebb pesti vállalat felvásárolta a budai társaságot, és 1878-ban megalakult a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság, a BKVT. Pár év múlva megjelentek az első gőzgéppel működtetett városi közlekedési eszközök: 1870-ben megépült a Budai Hegypálya, majd 1874. június 24-én átadták a fogaskerekű vasutat is. 1886-ban Balázs Mór tervet készített „Budapest gőzmozdonyú közúti vaspálya- (gőz-tramway-) hálózata” címmel, melyben egy több vonalból álló rendszer létesítését kezdeményezi (ebben a tervben már szerepel egy villamosvonal létesítése is). Mivel a városi szakemberek nem tudtak megegyezni az „egy hálózat” gondolatban, az elképzelést nem sikerült megvalósítani. Hogy a kétkedőket elhallgattassa, Balázs Mór előállt a próbavasút ötletével: 1887. november 28-án üzembe helyezték az első, kísérleti villamosvonalat a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. A kísérlet bevált: 1889. július 30-án felavatták az első állandó jellegű villamosvonalat az Egyetem tér és a Köztemető út (Orczy tér) között,[2] majd szeptember 10-én az Akadémia és az Aréna (ma: Dózsa György) út között is megindult a villamosközlekedés. Ezeket a vonalakat az újonnan alakult Budapesti Villamos Városi Vasút vállalat, a BVVV üzemeltette. Az új cég sikereit látva a BKVT is átalakította lóvasútvonalait villamosvonalakká. 1887–88-ban megépült három helyiérdekű vasútvonal (a dunaharaszti, a cinkotai és a szentendrei), ugyanis a BKVT felismerte, hogy profitot termelhet azzal, ha bekapcsolja hálózatába a Budapest környéki településeket. Ezeket a szerelvényeket még gőzmozdony vontatta. 1894 tavaszán a Balázs Mór vezette BVVV és a BKVT közösen tett javaslatot az Andrássy út alatt építendő földalatti vasútra, melyet mindössze 22 hónap alatt sikerült kivitelezni, így 1896. május 2-án az „Ezredévi Kiállítás” megnyitóján már menetrend szerint közlekedett. A földalatti hosszú ideig az uralkodó nevét viselte: Ferenc József Földalatti Villamos Vasút volt a hivatalos elnevezése. A századfordulón új jármű jelent meg a közforgalmú közlekedés számára: az autóbusz. A főváros vezetői munkába kezdtek a fővárosi autóbusz-közlekedés megindítása érdekében. Hosszas előkészítés után végül 1915. március 1-jén elindulhatott az első budapesti autóbuszjárat az Aréna (ma: Dózsa György) út és a Vilmos császár (ma: Bajcsy-Zsilinszky) út között. Ekkoriban 7 autóbusz bonyolította a forgalmat. Az első világháború okozta gazdasági nehézségek okán (benzin-, gumihiány) ezen járatokat 1917. április 11-én be kellett szüntetni. Az autóbuszforgalom majd ötévnyi kényszerszünet után, 1921. szeptember 24-én indult újra, 11 autóbusszal. Az autóbuszközlekedés innentől fogva dinamikusan fejlődött. A Budapesti Autóbuszközlekedési Rt. (BARt) felismerve az új trendet, az 1928-as évben a meglevő 37 buszból álló autópark mellé további 100 új autóbusz üzembeállítását tette lehetővé. 1928. február 15-én már négy vonalon közlekedett autóbusz Budapesten 9., 12., 14., 15., jelzéssel. Ezután a fővárosi közgyűlés felszámolta az omnibuszközlekedést lebonyolító Székesfővárosi Közlekedési Vállalatot (SzKV), helyette új vállalatot szervezett Budapest Fővárosi Közlekedési Vállalat (BFKV) néven. A villamos- és autóbusz-közlekedés fejlődésével a lóvasút- és omnibuszközlekedés visszaszorult, majd megszűnt. A lóvasút 1928. április 10-ig volt üzemben, utolsó járata a Margitszigeten közlekedett. Az omnibusz 1929. november 5-én tette meg utolsó útját a Villányi úti vonalon. 1922. december 27-én megalakították a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaságot (BSzKRt, köznyelvben leginkább „Beszkárt”-ként emlegették). Az első vezetője Rényi Dezső volt. Az új vállalat az elkövetkező tíz évben magába olvasztotta az összes budapesti közlekedési ágazatot. 1949. szeptember 30-ával megszüntették a BSZKRT-ot, helyette új közlekedési vállalatok alakultak: Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat (FVKV), Fővárosi Autóbusz Községi Vállalat (FAKV), Fővárosi Helyiérdekű Vasút Községi Vállalat (FHVKV), Fővárosi Villamosvasút Főműhely Községi Vállalat (FVFKV), Fővárosi Autóbusz Főműhely Községi Vállalat (FAFKV) és Fővárosi Vasútépítő Községi Vállalat. 1967-ig a vállalati széttagoltság évei következtek. Az 1960-as években nyilvánvalóvá vált, hogy a BSZKRT feldarabolása és megszüntetése hiba volt: nem volt egységes közlekedéspolitika, hálózatfejlesztés, forgalomirányítás, vállalatigazgatás stb. Mindemellett – a BKV honlapján található, a cég történetéről szóló rövid összefoglaló szerint – “az önállósított vállalatokat együttműködés helyett a verseny jellemezte, ráadásul fenntartásuk is sokba került”, ezért a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1967. október 11-i ülésén meghozott döntése alapján ezeket a vállalatokat összevonták és 1968. január 1-jén megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat, a BKV.  A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a hivatalos rövidítése BKV Zrt., a köznyelvben egyszerűen BKV, az eredeti „Budapesti Közlekedési Vállalat” szókapcsolat rövidítéseként) Budapest közösségi közlekedését működtető cég, mely a Fővárosi Önkormányzat 100%-os tulajdonában van. 1968. január 1-jén az addigra egységesülő vonalhálózat önálló közlekedési vállalatai (Fővárosi Villamosvasút, Fővárosi Autóbuszüzem, Budapesti Helyiérdekű Vasút, Fővárosi Hajózási Vállalat) összevonásával alakult meg Budapesti Közlekedési Vállalat néven.

A társaság 4 nagy ágazatot (autóbusz, trolibusz, villamos és metró) működtet integrált rendszerben. Ezen túlmenően az elsősorban idegenforgalmi jelentőségű hajójáratokat, a fogaskerekű vasutat, a Libegőt és a Siklót is üzemelteti. 2016. november 1-jétől a HÉV-vonalakat a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. (korábbi nevén BHÉV Zrt.) üzemelteti.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapesti_K%C3%B6zleked%C3%A9si_Zrt.

 

andre névjegye

blog.hu/user/869474/tab/data , blog.hu/user/870746/tab/data , www.blogger.com/profile/04913511731763672942 , www.blogger.com/profile/16789293116260086317 , blogger.hu/user/170038 , blogger.hu/user/182984 , gloria.tv/lowoa , twitter.com/andrelowoa , twitter.com/andre_lowoa ,
Kategória: Egyéb | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..